Mad Max - A harag útja

2015. május 27. - trg

Who destroyed the world?

2015-05-27-mad-max.jpg

Ez volt az első Mad Max film amit láttam és nem tudom, hogy meg akarom nézni a régieket. Nem azért, mert ez rossz volt, hanem mert félek, hogy egyik sem lesz annyira jó, mint ez. Mert az új Mad Max jó. Nagyon. Lehet olyanokat olvasni, hogy az elmúlt tíz év legjobb (akció) filmje, hogy újradefiniálja a műfajt, hogy ezután már nem lehet ugyanúgy (akció) filmeket csinálni és az a helyzet, hogy ezek bár túlzásnak tűnnek, van bennük valami.

George Miller zsenialitásának ugyanis a film minden aspektusát áthatja (ki gondolta volna ezt egy olyan író-rendezőről, akinek az utolsó munkái a Babe és a Táncoló talpak sorozatok?): a történetvezetése precíz, a karakterek között egyetlen feleslegeset sem találunk (annak ellenére, hogy a film több mint tucatnyit mutat be nekünk), az akció nem csak látványos, de a legőrültebb, amit filmen láttam, a párbeszédekben pedig pont csak annyi hangzik el, amire szükség van.

Pedig nincs sok párbeszéd a filmben, Miller nagyon jól érzi azt, hogy erre nincs szükség. A film egyik nagy erénye, hogy a világépítésnek és a történet kibontásának a módja nem az elbeszélés, hanem a megmutatás. Maxnek nem kell elmondani, hogy a Feleségek kicsodák, egyetlen pillantásból felfogja azt, hogy mibe csöppent, ugyanúgy, ahogy mi is. Nem kell végighallgatnunk egy erőltetett párbeszédet arról, hogy Immortan Joe mire kényszeríti a feleségeit, mert mire oda jutunk, hogy lehetőség lenne ilyen párbeszédre, már mindent értünk. A két órás akcióorgiában nincsenek üresjáratok és ezzel nemcsak arra gondolok, hogy Miller szinte csak percekre engedi pihenni a szemet, hanem arra is, hogy az akció egy pillanatra sem válik öncélúvá. Mindennek, ami a vásznon történik a film történetéből és világából következik és hiába egyetlen hatalmas autós üldözés az egész, ha közben nemcsak karaktereket ismerünk meg, de még arra is jut idő, hogy az egyes szereplők fejlődjenek.

Sok vita vette körbe a film társadalmi mondanivalóját, míg a különböző férfiak jogaiért kiálló csoportok szélsőséges feminista propagandafilmnek tartják, addig a feministák egy része magasba emeli a filmet, egy másik része pedig elutasítja azt, hogy egyáltalán feminista lenne. Nem áll szándékomban eldönteni ezeket a vitákat, de az biztos, hogy Millernek határozott elképzelései vannak arról, hogy milyen az, amikor a férfiak elpusztítják a világot. Ez a film fő témája: a mindent elpusztító maszkulinitás. Nemcsak a feleségekre és a többi rabszolgasorba taszított nőre hoz szenvedést, hanem mindenkire, mert Immortan Joe birodalmában csak egyetlen férfi van, mindenki más nő vagy gyermek. A Feleségek és Furiosa lázadása nem abban áll, hogy elszöknek, hanem abban, hogy megtagadják az ösztönös erőszakot. A filmben el is hangzik a kérdés, hogy a szintén nomád módjára élő harcos anyák mennyivel jobbak a férfiaknál, a válasz pedig egyszerű: az anyák azt keresik, hogy hol teremthetnének új életet, ehhez azonban túl kell élni. A nők nem azért beszélik az erőszak nyelvét, mert csak azt ismerik, hanem azért, mert a férfiak csak azt értik.

Igen, lehet, hogy ez egy feminista film és ez fantasztikus. Egy film, aminek a főhőse nemcsak nő, de egy testi fogyatékossággal élő nő, akit a két óra alatt egyszer sem próbálnak meg megerőszakolni, elcsábítani, felszedni vagy megjegyzést tenni a nőiségére. Hiába szerepel öt szexrabszolga is a filmben, egyszer sem érezzük azt, hogy az író-rendező tárgyiasítaná őket, pedig erre könnyen lenne lehetősége. (Gondolom mindezek után senkit nem lep meg, hogy a film átment a Bechdel teszten, azaz van benne legalább két női karakter, akik beszélgetnek egymással és a beszélgetést témája nem egy férfi - apróságnak tűnik, de valójában a filmek legalább negyven százalékának nem sikerül átmennie a teszten.)

Millernek valóban sikerült minden szempontból egyedit alkotnia, hiszen a filmmel úgy fogalmazott meg markáns véleményt a patriarchátusról, hogy mindez egyáltalán nem ment a cselekmény vagy a karakterek kárára, sőt éppen az utóbbiak azok, amik gyönyörűen kibontják az előbbit. Reméljük, hogy Hollywoodban tanulnak az ausztrál rendezőtől és a jövőben több valóban izgalmas és érdekes blockbuster film születik.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://trikorder.blog.hu/api/trackback/id/tr277493224

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Padrepapp 2015.05.30. 12:08:19

Tegnap néztük moziban, és percenként röhögtünk fel valami finom apróságon. Elképesztő mennyiségű díszlet design van a filmben. Már vagy fél órája ment a film, amikor észrevettük, hogy Tom Hardy maszkjának az eleje egy kertész kislapátból van kialakítva =))
www2.pictures.zimbio.com/mp/frgOn6ql0Tml.jpg

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható. Szóval így lopjál innen, okéka-rakéta?
Trikorder - 2015