Zene a játékban: The Lord Of The Rings Online

2015. június 16. - Padrepapp

Néha elragad a gondolat, hogy miért nem lehet olvasni a játékok zenéjéről, a kritikákban általában egy-két mondattal elintézik a játék zenei részét; „Jó hogy nem sajnálták a pénzt, és egy teljes filharmonikus zenekar játssza fel a soundtrack-et, ezáltal sokkal epikusabb lett!!!” No shit, Sherlock…

1_1.png

Az embereket különböző dolgok fogják meg. Emlékszem, amikor megvettem a World Of Warcraftot, még azt sem tudtam, mi az az MMO, és úgy kellett meggyőznöm édesapámat, hogy fizethessem a havidíjat a dombornyomott bankkártyájáról, amit levont a zsebpénzemből.

Áthívtam a barátaimat, hogy meggyőzzem őket, vegyék meg ők is a játékot, hogy közösen kalandozzunk. A játék trailere után az egyikük kijelentette; „Oké, holnap megveszem!” Még semmit sem látott az ingame-ből.

Aztán belogolva megöltünk pár vaddisznót Elwyn Forestben, de a másik barátomat nem győzte meg a játékmenet. Majd amikor megérkeztünk Stormwindbe és a dobok mellé az emberek határozottan belépő kórusszava hirtelen elcsendesülve, lágy kürtszóval és harangjátékkal játszva úszott tovább a zenekarral, körülbelül hússzor mentünk ki és be az emberek fővárosába, hogy újra triggereljük a témát. Őt ez győzte meg.

 

WoW Stormwind Theme

A Lord Of The Rings Online soundtrackjéről több cikket is lehetne írni, én mégis megpróbálom összefoglalni, hogy Chance Thomas zeneszerző alkotása miért annyira figyelemreméltó, és miben tér el a többi fantasy játék konvencionálisabb zenéitől.

Először beszélni kell arról, hogy a játék megjelenése előtt Peter Jackson alkotott egy sikeres Gyűrűk Ura világot, aminek hangulatához nem kis mértékben járult hozzá a zeneszerző; Howard Shore. (A filmben lévő zenék nem csak aláfestések, hiszen minden nép/karakter külön-külön zenei motívumokat kapott, amivel zeneileg is hozzájárul ahhoz, hogy mondjuk meg tudjuk különböztetni a rohani kultúrát a gondoritól)

Miért fontos ez? Hiszen a film világát mindenki ismeri a jellegzetes zenékkel együtt, viszont a játék fejlesztői a könyveket szigorúbban követve egy teljesen új világot akartak létrehozni. Egy interjúban Chance Thomas el is mondja, mennyire nehéz dolga volt, hiszen amikor leült komponálni és maga elé képzelte a Gyűrűk Ura világát, sokszor ott táncoltak a fülében Howard Shore dallamai.

Hogyan lehet ilyen háttérrel nagyszerű soundtracket komponálni egy játék alá? A zeneszerző a zenék olyan skáláját vonultatja fel, amivel kevés játék (és kevés film) büszkélkedhet. Megtaláljuk benne természetesen az epikus szimfónikus zenekari műveket, vészjósló, sejtelmes adagiokat, vidám, népies dallamokat, Középfölde hangulatának és érzéseinek teljes hangskálája bontakozik ki előttünk az Egy Gyűrű nyomait követve.

Ehhez hozzá kell még tenni azt a (legjobb tudásom szerint) egyedülálló játékfeature-t, hogy a játékosok hangszereken játszhatnak a játékban. A billentyűzeten 1-től 8-ig megtaláljuk az európai hangrendszer oktávjának 8 hangját, a funkciógombokkal pedig oktávot vagy előjegyzést válthatunk, ha ez túl bonyolult lenne, rádughatjuk az elektromos zongoránkat a PC-re, és azon keresztül játszhatunk olyan hangszereken mint a dob, furulya, síp, fuvola, gitár, lant, középkori theorbo és sok más érdekes hangszer. Így a nagy mészárlás közepette megfáradt játékos az út szélén megpihenve játszogathat hangszerén, a bátrabbak a kocsmákban is próbára tehetik magukat, vagy akár zenekart is alapíthatnak!

Néhány példával próbálom meg felvonultatni azokat a különféle zenei kompozíciókat, amik Középfölde összetett világában segítettek eligazodni.

 

Autumn Ale

Az első zenét hallgatva Középfölde életvidám oldala elevenedik meg. A nyugati földeket egyelőre nem sújtó háború még bőven elég örömet ad a Megyében és Bríben lakó szabad népeknek. A zeneszerző a fantasy hangulatot nagyon ügyesen szimulálja a középkori hangszerek és tapsolás által megelevenített kocsmai dallammal. Ezt a számot hallgatva magam előtt látom, ahogy a Pajkos Póni hosszú parketta gerendáira gurítanak egy hordó világos sert a táncoló lábak és nevető emberek mellett.

 

 Grey Havens

A lágy női vokál, hárfa és hegedű egyszerű játéka magába foglalja a tündék szépségét és a nép távozását Középföldéről. Az éneket felváltó vonós szekcióval szinte látjuk a hajók felé lassan vonuló elfek sorát, majd a zenekarral támogatott, visszatérő vokál egy kis reményt vél elhinteni a visszatekintő tündék tekintetében.

 

Legacy

A cím nem hiábavaló, a Riders of Rohan kiegészítőhöz írt zene a játék korábbi dallamaiból egybegyúrt medley, ami felidézi bennünk az elmúlt évek kalandjait Ered Luintól és Völgyzugolyon keresztül Mória tárnáin át, Lóthlorienen átkelve és megérkezve Rohan harárához. Először azt hinné az ember, hogy valami cheesy mashupot kezd el hallgatni, ám Chance Thomas olyan eleganciával vált az erőteljes rézfúvósoktól zengő zenekari témából Bombadil Toma víg furulyajátékába, megtartva a rezeseket, hogy azt sok zeneszerző megirigyelhetné. A váltakozó témáknál, mintha epizodikusan jelennének meg a múlt kalandjai, hogy aztán a ritmikus dobok egyre sűrűbb pergése lódobogás-szerűen indítson minket el Rohan legelőin.

 

Lament for Oakenshield

A játékban belépni Móriába hihetetlen élmény, hiszen a Gyűrű Szövetségének első nyomain mehetünk végig, bejárva Mória végeláthatatlan tárnáit. A játék Mória kiegészítőjéből Tölgypajzsos Thorin siratóját emelném ki. A mű elején kavargó cselló egyből megadja a törp város kísérteties hangulatát, ahol a cselló mellett ritkán megütött üllő jelzi az egykor fűtött kohóktól és kovácsoktól zajos kőtermeket. A lassan teljes zenekarba gyűrűző dallam kibontakozásánál meglepő módon a törpökre nem túl jellemző fuvola dominál, ami mégis passzol a város kongásához. A zenekart felváltja a kórus, és az üllőütések és cselló között szinte érezzük, ahogy Gandalf egyre magasabbra emelve botját megvilágítja a mennyezet felé emelkedő oszlopokat, míg teljes pompájában nem tárul elénk a csarnok, majd a hangszerek hirtelen elcsendesedésével emlékeztet minket a törpök szomorú sorsára.

 

Fields and Valleys

Következzen egy nagyon furcsa szám. A pengetősöket és a belépő dobot hallgatva először azt hinném, hogy egy könnyed kocsmai dallam következik, ám a lassan beszűrődő vonósokkal és mandolinnal inkább egy középkori kastélyban selyemruhákban járt táncra kezd emlékeztetni, majd a dallam megmarad a két érzés között lebegve, és sosem látszik tisztán sem a táncoló nemes hölgy, sem az asztalnál sör felett pipázó kocsmai öregember.

 

 Red Stone and Golden Leaves

Ahogy a háború eléri a nyugati földeket is, az egyetlen biztonságos hely Völgyzugoly marad a szabad népek számára. A különböző stílusok váltakozása a városban és annak népében kavargó ambivalens érzéseket ragadja meg. A szerző képes 1 perc 46 másodpercben átadni egy város és annak lakóinak hangulatát. Bruinen szorosából belépve; vonósokat és fafúvósokat hallgatva tárul elénk a folyókba és fákba bújt városának szépsége, beljebb menve a büszke és magabiztos tündék biztonságérzetet kölcsönöznek a megfáradt kalandozóknak, majd a zenekart felváltó melankolikus rézfúvós szekcióban véljük fellelni az ősi nép minden szomorúságát és kétségét.

 

Prancing Pony

A végére hagytam azt, amivel Chance Thomas végleg levett a lábamról. Eddig azt a szerzői hozzáértést próbáltam bemutatni, ahogyan rövid időn belül, témákat váltva képes teljes népeket és helyszíneket megeleveníteni. De olyat, hogy az MMORPG műfajban, ahol mindenki hozzá van szokva az epikus zenekarokhoz, zengő kórusokhoz és jellegzetes kocsmazenékhez, egy zeneszerzőnek van bátorsága szóló hangszerre komponálni több perces darabokat, az egyedülálló. És nem csak a bátorságát kell kiemelni a komponálónak, hiszen ezek a szomorkás számok soha nem látott mértékben mélyítik el egy játék zenei világát. Az autentikusságot külön elősegíti, hogy nem sterilizálták a felvételt, néha hallhatjuk a zenész lélegzetvételét, mintha ott ülne mellettünk.

A Pajkos Póniban nem csak a vidámság és tánc elevenedik meg, hanem a kandalló mellett összegyűlt, fáradt vándorok szomorú gitárjátéka is. Hihetetlen élmény volt, amikor sokadjára belépve egy kocsmába egyszer csak nem a hangos iszogató emberek és vidám zene fogadtak, hanem a tűz ropogása és egy hangszeres szólójáték. A már inkább reneszánszra emlékeztető dallam gyönyörűen sugallja a Középföldén egyre eluralkodó sötét erők jelenlétét anélkül, hogy az árnyékába zárt pislákoló fényt eltakarná.

Sokat gondolkoztam melyik soundtrack-et rakjam be a szóló dallam bemutatására, végül úgy éreztem, a világot jobban bemutatja a Prancing Pony gitárjátéka, viszont nem lehet úgy megírni ezt a cikket, hogy ne legyen benne a kedvenc zeném a játékból.

Home from the Hunt

A theorbo-ra (basszusnyakkal bővített lant) írt dallam basso continuoja a középkorból a barokkba vezet minket. Az ál-kétszólamú irat olyan atmoszferikus hangulatot teremt, amilyet kevés játékban csodálhatunk meg. A mű együtt lélegzik az Öregerdőben lépkedő vadásszal, aki az elejtett vadat a hátán cipelve kilép a fák vonalából és megpillantja Brí falait.

Remélem, a fenti néhány számon keresztül sikerült érzékeltetni a játék zenéjének lehengerlő zsenialitását. Annak ellenére, hogy Howard Shore megelőzte Középfölde kultúrájának zenei ábrázolásában Chance Thomast, olyat alkotott, ami mellé nem lehet párhuzamot állítani. Sosem élt még ennyire játék a zenéjével együtt. Szinte minden jellegzetes helyszínhez, eseményhez, vagy akár csak egy érzéshez külön egyedi dallamokat tudunk párosítani. Remélem, nem egyedülálló példaként fog állni a játékok zenetörténetében, és tudja inspirálni a trailerzenékbe beletunyult zeneszerzőket.

A bejegyzés trackback címe:

https://trikorder.blog.hu/api/trackback/id/tr277546570

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Po 2015.07.09. 06:43:18

Jó kis gyűjtés, én is szeretem a két soundtrack cd-met. Sajnos a Rohan volt az utolsó kiegészítő, amin még Chance Thomas adta a zenét, utána (talán rezsicsökkentés miatt) elküldték...

"Így a nagy mészárlás közepette megfáradt játékos az út szélén megpihenve játszogathat hangszerén, a bátrabbak a kocsmákban is próbára tehetik magukat, vagy akár zenekart is alapíthatnak!"
a legbátrabbak meg elmennek a Weatherstock-ra több száz embernek zenélni 6-8 órán keresztül :)

"Remélem, nem egyedülálló példaként fog állni a játékok zenetörténetében"
Hallottad már a Conan két soundtrack albumát? Legalább ilyen minőségben megírt témák vannak ott is.

Po 2015.07.09. 06:50:46

@Po: szerkeszteni nem lehet... mármint nem a Conan filmekre gondolok, hanem a játékra (a cikk ugyan Zene a játékban címmel fut, csak a biztonság kedvéért)

Age of Conan, zeneszerző Knut A. Haugen. A main OST hibátlan, a kiegészítő album kicsit talán egysíkú (a helyszín miatt több a keleties téma) de az is magasan az átlag játékzene fölött van.

Padrepapp 2015.07.09. 08:33:36

@Po: Köszönöm a hozzászólást, sajnos nekem kimaradt a Conan játék. Azért majd belehallgatok, de nem írnék róla úgy, hogy nem tudom összekapcsolni a játékkal.
Egyszer le kéne ülnöm végiggondolni milyen játékok zenéjéről lenne még jó írni. Amik így gyorsan beugranak az a Syberia, Gothic 2-3, Fahrenheit, valamelyik TES, Final Fantasy 7, The Last Of Us, ha egyszer sikerül végigjátszanom; Gustavo Santaolalla (itt is) nagyot alkotott.

Biztos sok jó játékzene van még, csak nem ugrik be elsőre, mondjuk nem hiába emlékszik az ember a lassan 20 éves FF7, vagy a 13 éves Syberia zenéjére.

Po 2015.07.09. 22:54:03

@Padrepapp: bár nem ugyanaz a minőség mint a cd-k, de fent van a neten is (youtu.be/LTI5v9kkYnk?list=PLB2139D8119F19CB1 például).
Tény, hogy a helyek meg háttér ismerete nélkül nem "teljes" az élmény, de azért sima albumként se rossz :) A Dreaming-et például szokták szeretni játékon kívül is: youtu.be/-g5KYv2oqXk

Padrepapp 2015.07.13. 08:45:37

@Po: jó ötlet, hogy valami ősi skandináv verset zenésítettek meg. Látom a vers a Ragnarokról szól, nem ismerem az Age Of Conan univerzumot, de ha ezt valahogy összekapcsolták a storyval biztos hangulatos lehetett.

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható. Szóval így lopjál innen, okéka-rakéta?
Trikorder - 2015