Anime ajánló: Kill La Kill

2015. július 14. - Padrepapp

Fashion Fascism

rsz_kill-la-kill-anime-hd-wallpaper-uzu-1920x1080.jpg

Akinek elege van már abból, hogy az animékben szereplő hölgy karakterek milyen kevés "ruhát" viselnek, annak itt a kegyelemdöfés; a zseniális Gurren Lagannt rendező és író páros animéje a Kill La Kill. Rendesen feladta a leckét a cosplay-t kedvelő lányoknak és fiúknak.

Az anime nem hiába kezdődik az 1933-as Nemzetiszocialista Német Munkáspárt hatalomra kerülésének történelemleckéjével, ugyanis a japánok hasonlóan ejtik ki a a fashion és fascism angol szavakat. A monoton történelem órát megszakító jelenet azonnal magával ragadott, és repített végig a 24 részes sorozaton.

 

"És megnyilatkozának mindkettőjöknek szemei s észreveszék, hogy mezítelenek" - Mózes I. könyve 3:7

A világban nagy szerepet játszik a ruházat, (vagy épp annak hiánya) hiszen a Honno-ji Akadémia diákjai ezáltal tesznek szert különböző erőkre, és itt említeném meg, hogy az angol kill japán kiejtése egy az egyben megegyezik a ruhaviselés japán kandzsijának kiejtésével. (szintén érdemes megemlíteni, hogy a világháborús japánban, a gyerekek iskolai egyenruhái katonai uniformisok voltak).
Ryuko Matoi is egy hasonló ruhára lel meggyilkolt apja házában, ami annyiban különbözik, hogy viselője vérét szívva hihetetlen tulajdonságokkal ruházza fel (pun intended) azt, valamint teljes személyiséggel is rendelkezik.

A történet

Egyszerű bosszúálló hadjáratként indul az anime; Ryuko apja gyilkosát keresi, és hamarosan ellenségre lel az akadémiát vezető Kiryuin Satsukiban, aki az iskolai hierarchia tetején állva rendíthetetlenül halad céljai felé. Persze a történet meglehetős rapiditással fordul személyes bosszúból egy sokkal univerzálisabb probléma felé.

"This is not even my final form" 


Gyerekkoromban majdnem kitéptem magam alól a fotelt, amikor 1 perc ordítás után először vált sárgává Goku haja. A transzformálás sok anime hangulatán tud dobni, nincs ez másképp a Kill La Killben sem, hiszen a különböző ruhákat hordó karakterek képességeik maximumát átalakulva tudják kihozni. Ami érdekes azonban, hogy a Kamuit (God robe - isten ruha) hordó főbb karakterek átalakult ruházata egyre kevesebbet takar... Persze ez abból fakad, hogy az anime egyszerre fight-fest, paródia és vígjáték. Érdemes megemlíteni, hogy a fiatal Ryuko-t zavarja a hiányos öltözet, szégyelli magát és ez hátráltatja a harcokban is, az ambiciózus Kiryuin Satsuki szemében viszont ez is csak egy újabb eszköz, hogy minden iskolát meghódítson Japánban.

Humor, mellékszereplők, animáció

A sorozat hihetetlen sebességgel indít, aztán a közepe felé jön néhány lassabb rész, de minden epizód tele van humorral. Sokszor úgy éreztem, hogy más animékből ismert elemeket éppen addig feszítenek, amíg röhejessé nem válik, miközben mégis működőképes marad.
A mellékszereplők teljesen egyediek, Ryuko barátja, Mako az anime comedy relief karaktere a tiszta bolond családjával együtt, Satsuki tisztjeinek karakterei is szórakoztatóak, és akkor még nem is beszéltünk a ruházat ellen lázadó Nudist Beach szervezetet vezető tanárról, aki előszeretettel vetkőzik diákjai előtt.

 

 

Említettem, hogy az anime hatalmas fight-fest, az animációk minősége a küzdelmek alatt lenyűgöző, a grafikai megoldások iszonyat nevettetőek, és a harcokban is mindig van valami ötletes megoldás. Kedvencem, az iskolai zenekar vezetőjének harci stílusa, aki a zene segítségével harcol, kilőve néhány furulya alakú rakétát, és élezett cintányért.

 Zene


Ha már a zenénél tartunk! Rég hallottam ennyire jó animezenét. Jó pár anime felemésztése után már hozzászoktam a sorozatok elején és végén lévő nyálas japán poprockhoz, de a Kill La Kill-nél megszokásnál több volt. Mind az opening és az ending zenéje hangulatos, de amiben remekel a sorozat, az a különböző karakterek témája.

Szinte minden főbb karakter fontosabb jeleneténél egyedi dallamokat hallhatunk, ami segíti elmélyíteni a viszonylag egyszerű történetben fejlődő személyiségeket. Ryuuko témája többször is visszatér, hiszen hősnőnk sokáig nem hallja meg a szám refrénjét: "Don't lose your way!", Satsuki menetszerű dallama megadja a náci militarista hangulatot, Mako cukiság-túladagolás jelenetei alatt felcsendülő Hallelujah-n mindig felnevettem. Ott vannak még a pörgős harcokat aláfestő zenék, de még olyan komolyzenei művek is megjelennek mint a Kék Duna keringő Strausstól vagy az 5. szimfónia Beethoventől.

 

 

Lehetne még írni a Satsuki szájába adott idézetekről, az FLCL-ben lévő citrommal való kapcsolatról, a Honno-ji templomról, a biblikus és ázsiai mitologikus utalásokról, de az biztos, hogy rég láttam ennyire idétlen és szórakoztató animét. Először kritikát szerettem volna írni, mert az animében azért van jó pár olyan aspektus, ami inkább negatív volt mint pozitív, de az utolsó epizód végére érve az utóbbiak teljesen elnyomták azok emlékét.

Annak ajánlom aki: kedveli a Gurren Lagann-t vagy az FLCL-t, kedveli az idétlen animéket, még nem látott idétlen animét, cosplayezik

Annak nem ajánlom aki: nem tud felülemelkedni a hiányos öltözetű hősökön/hősnőkön, a komoly történettel rendelkező animéket szereti, nem hisz abban, ha valamit eltúlzunk, akkor az akár vicces is lehet.

Cosplayeseknek és a férfi testek kedvelőinek érdemes a "Kill La Kill Nudist Beach cosplay" google képei között böngészni =)

 

nudist.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://trikorder.blog.hu/api/trackback/id/tr177620334

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható. Szóval így lopjál innen, okéka-rakéta?
Trikorder - 2015