Zombik, gyors autók, bandába verődött gyerekek, atomkatasztrófa, sósivatag - tovább hódít a magyar képregényekben az apokalipszis, mi pedig nem győzünk örömködni.
Decemberben eléggé meglepetésként ért, hogy a Hungarocomixra megjelenik egy új képregény antológia - nem vagyok hozzászokva, hogy szinte a semmiből szerzői kiadványoknál komolyabb formátumban (és példányszámban) jelenjenek meg itthon ilyesmik. A meglepetés mindenesetre kellemes volt, különösen, hogy az elmúlt évek egyik legjobb magyar képregényét író Szűcs Gyula szerkesztésében érkezett a kötet, ráadásul egy szívemnek kedves tematika (posztapokalipszis) alapján lettek összeállítva a művek.
És, hogy milyen az antológia? Kezdésnek nem rossz, de azért nem tökéletes. A három bekerült műből egyértelműen a Chavez és Gombalovas által készített Paneldzsungel a legerősebb. A történet már-már tipikusan indul: főhőseinket kockáztatnak és átvágnak a veszélyes városon, de természetesen megtámadják őket és mintha a megmentőikkel sem stimmelne minden. Sajnos a csavart előre ki lehet találni, de a képkockák brutalitása így is meglepi az embert. A színek ráadásul nagyon jól állnak ennek a képregénynek (eredetileg fekete-fehér változatban jelent meg még 2014), így abszolút megérte ebben a formában újra közölni.
Lakatos István Speed Limitje szerintem a kötet leggyengébb darabja lett, de ez elsősorban azért van, mert voltaképp csak egy teaserrel van dolgunk, az előszóból ugyanis kiderül, hogy a közeljövőben egy teljes értékű képregényt kapunk a szerzőtől. Érdekes szerkesztői döntés, hogy ez a két oldal bekerült a kötetbe, kicsit kilóg és már-már olyan érzésem van, mintha csak helykitöltésként szerepelne itt, ami különösen annak fényében szomorú, hogy az utána következő Saltlands képregény is elbírt volna néhány plusz oldalt. Ez persze nem azt jelenti, hogy a Speed Limit rossz lenne, mert látszik, hogy van a főszereplő karakterben potenciál, ráadásul a stílusába nem nehéz belelátni az igazán véres folytatást is, szóval reméljük, hogy a következő kiadványban Lakatos István munkája lesz az egyik főszereplő!
Sajnos a kötetet záró Saltlands - Felperzselt só (Csátvák Soma és Lossonczy Bazsó munkája) szintén azt az érzést kelti, mintha csak egy bevezető lenne, ami nem meglepő, hiszen eredetileg a társasjáték kickstarter kampányához készült ajándékként, és, ha jól emlékszem, akkor ehhez is be lett tervezve a folytatás. Ennek egyébként nagyon örülnék, ugyanis a Saltlands világában rengeteg potenciál van, ráadásul látszik, hogy a készítők abszolút nyitottak az univerzum kibővítésére (Csátvák Somának nemrég jelent meg egy ebookja is, ami szintén ebben a világban játszódik). A Felperzselt só egyébként szerintem a legjobban kinéző képregény a három közül (bár én elhagynám a fekete szövegbuborékokt) ez persze nem meglepő, hiszen Lossonczy Bazsó már a társasjáték tervezésekor is kitett magáért.
Nagyon elégedett vagyok a kiadvány fizikai megjelenésével is. Bár számomra az album méret kicsit túl nagy (szerintem a képregények is jobban működnének a hagyományos, amerikai TPB-k méretében), de ez abszolút ízlés dolga, a nyomda minőségre viszont nem lehet panasz: a színek gyönyörűek, ráadásul a papír minősége is kifejezetten jó.
Összességében egy nagyon izgalmas kiadvány lett a Világvégi mesék, jobban örültem volna, ha inkább két teljes történet kerül bele, de így legalább van miért várakozni a következő részre. Reméljük minél hamarabb megjelenik.
