Most, hogy az Ant-Mannel véget ért a Marvel moziverzumának második fázisa, érdemes kicsit visszatekinteni és számba venni, hogy mely filmek alkotják ezt a világot. Az alábbi ranglista természetesen teljesen szubjektív.

12. The Incredible Hulk 

A film amiről sokan elfelejtik és amiről még többen el akarják felejteni, hogy az MCU része. Pedig nem botrányosan rossz (különösen, ha az ember az öt évvel korábbi Ang Lee által rendezett Hulk filmmel veti össze), csak éppen hiányzik belőle az a humor és könnyedség, ami ennek az univerzumnak a sajátja. 

11. Thor: The Dark World

A második Thor filmnek megvannak a jó pillanatai, viszont ezek nem annyira izgalmasak, vagy látványosak, hogy az emberben mélyebb nyomokat hagyjanak, ráadásul a film - bár hosszabb időt töltenek a karakterek Asgardban - továbbra sem használja fel az északi mitológia és a képregények adta lehetőségeket, pedig mennyivel izgalmasabb lehetett volna az utolsó összecsapás Thor és Malekith között, ha azt egy idegen világban, hatalmas seregekkel vívnák.

10. Iron Man 2

Sok listán ez a film szerepel az utolsó helyen, pedig messze nem olyan rossz, sokkal inkább csak egy egyszerű ismétlése az elsőnek. Nem változtat igazán a bevált formulán, viszont sok időt fecsérel univerzum építésre, ezt pedig a kritikusok nem értékelték.

9. Thor

Én azok közé tartozom, akik sokkal jobban örülnének annak, ha a Thor filmek inkább a fantasy világgal kacérkodnának és az első részben erre még volt is hajlandóság (amellett, hogy a történet egyes elemei akár egy klasszikus királydrámában is megállták volna a helyüket). Thor karaktere ebben a filmben még sokkal kevésbé emberi és ez kifejezetten jól áll neki, ráadásul itt bukkan fel először Loki is.

8. Iron Man 3

Sokáig nem szerettem ezt a filmet, elsősorban azért, mert haragudtam a készítőkre a hatalmas blöff miatt (és persze azért is, mert Tony nem kapja meg az extremist és nem lesznek olyan képességei, mint a képregényben), de az első alkalom óta párszor még megnéztem és egyre jobban értékelem azt, hogy mertek szakítani a korábbi sémákkal, ráadásul egy olyan filmet készítettek, ami az addigra már elég népes univerzumban mégis önmagában áll és nem készít elő több másik filmet (viszont beépíti, sőt a történet szerves elemévé teszi a korábban történteket). 

7. Captain America: The First Avenger

Valószínűleg csak a karakter iránti rajongásom juttatta ennyire előre ezt a filmet, mert bár összességében tényleg szórakoztató alkotásról van szó (ami ráadásul több későbbi eseménynek is megalapoz anélkül, hogy ez a történet kárára válna), messze nem mérhető azokhoz a filmekhez, amik a listán követik. Ami viszont mindenképp mellette szól, hogy talán ez volt az első olyan Marvel film, ami szakítani mert a hagyományosabb formulákkal (bár a Thor kacsingatott a fantasy felé, végeredményben sokkal inkább szuperhős film lett), ezzel pedig egy olyan hagyományt teremtett, ami hozzájárul ahhoz, hogy a stúdió filmjei még mindig izgalmasak legyenek.

6. Avengers: Age of Ultron

Csak magamat tudom ismételni: nem hibátlan film, de szórakoztató. Sajnos - ahogyan a második Iron Man is - ez a film is beleesik abba a hiába, hogy túl sok időt szentel az univerzum építésre és a soron következő Marvel projektek megalapozására (pedig a lista előző helyezettjében láthattuk, hogy lehet ezt jól is csinálni). Ennek ellenére - hála Whedonnak - a film működik és nemcsak látványos, hanem sikeresen építi pár karakter jellemét is, aminek remélhetőleg hosszútávon is lesz jelentősége.

5. Ant-Man

Ha a Marvel kicsit korábban csinálja meg ezt a filmet, akkor most Ant-Man lenne az Iron Man, de nem így történt. Sajnos a film kicsit későn érkezett és így kevés olyan dolgot tudott mutatni a szuperhős műfajban, ami igazán kiemelné a túlzsúfolt felhozatalból. Sokan nem is igazán tudtak mit kezdeni vele, pedig a Marvel - nagyon helyesen - megint valami újszerűvel próbálkozott, reméljük, hogy a felemás vélemények nem veszik el a kedvüket a további kísérletezéstől.

4. Iron Man

A film, ami elkezdte és ami megmutatta, hogy a képregényes műfajt lehet könnyedén, viccesen és profin csinálni (ne felejtsük el, 2008-ban, amikor megjelent, a képregényes filmek rajongói éppen túl voltak a második Fantastic Four és a harmadik Spider-Man okozta sokkon, és a legmenőbb filmnek mindenki a nagyon sötét és nagyon komor Dark Knightot tartotta). Legnagyobb előnye - Robert Downey Jr. alakításán túl - az, hogy nem akar nagy lenni (ezt utoljára pont az Ant-Man merte bevállalni). 

3. Marvel's The Avengers

Számomra ez lett a klasszikus szuperhősfilmek etalonja. Whedonnak sikerült egy olyan varázslat, ami sem előtte, sem utána szinte senkinek sem. Hiába készültek jobb képregény filmek (ezen a listán is szerepel kettő), azok nem adják át azt, ami a klasszikus szuperhősképregényekben megvan. Ebben a filmben azonban a csapatdinamikától kezdve, a harci jelenetek epikusságán át, a képregényes toposzok átvételéig minden a helyén van.

2. Guardians of the Galaxy

A tavalyi év egyik nagy meglepetésével szemben én is szkeptikus voltam. Féltem attól, hogy a sci-fi (űropera) műfaja nem fog jól működni (elvégre a Star Wars óta meglepően kevés film próbálkozott ilyesmivel), de szerencsére a kétségeim alaptalannak bizonyultak és a Marvelnek sikerült az, amire senki sem mert volna fogadni: egy aránylag ismeretlen csapattal, egy tőlük idegen műfajban alkották meg az egyik legjobb filmjüket.

1. Captain America: The Winter Soldier 

Már említettem, hogy szeretem a karaktert, ráadásul kifejezetten kedvelem a képregényekben azokat a szálakat, amik a S.H.I.E.L.D.-del illetve a Hydrával foglalkoznak, ez viszont nem lenne elegendő ahhoz, hogy a lista első helyére kerüljön. Ahhoz arra volt szükség, hogy a Russo-fivérek egy olyan kémfilmet rendezzenek, ami a teljes játékidő alatt a kanapéba szögezi a nézőt. A Winter Soldierben a Marvel filmek legjobb tulajdonságai mind jelen vannak és csak remélni tudom, hogy a jövőre érkező folytatás legalább ennyire jó lesz (és nem esik bele abba a hibába, amibe az Age of Ultron).