A Sith-ek bosszúja mentette azt a nagyon kevés menthetőt. A sok kérdőjel és hülyeség mellett valódi nyomasztásra is képes ez az epizód, és tiszta őrület, de a sötét oldalra átszédült Anakin Skywalker már-már valóban ijesztő. Mindenki nyugodjon meg, túl vagyunk a nehezén. Vagy mégse?? Ezzel búcsúzunk Star Wars második trilógiájától.
Star Wars: Episode III - Revenge of the Sith (2005)
http://www.imdb.com/title/tt0121766/
Noob Saibot:
Mire ez a film elkészült, már volt annyi eszem, hogy tudjam: ha úgy harangozzák be, hogy "ebben lesz a leghosszabb fénykardpárbaj valaha!" ott valami bűzlik. Pláne az előző két rész ismertetében, ahol a felcseperedő Anakint legszívesebben bantha-eleségként szerettem volna látni. Szóval nem voltak nagy elvárásaim, és emiatt rengeteg hibája mellett meglepetésemre ez lett az előzménytrilógia legkevésbé szar darabja. A pozitívumok között említeném, hogy itt már tényleg megjelenik valami olyan gonoszság Palpatine és a tanítványa részéről, hogy az kényelmetlenül érintse a nézőt. Mikor Palpatine a mestere haláláról mesél vagy Anakin beront a Jedi templomba gyerekeket mészárolni, na ott eléggé fészkelődtem. És ez jó. Mert bár elnagyoltnak tartom Anakin Darth Vaderré változását (és egyébként a szeme miért sárgul be?), de telepakolták finom kis motívumokkal, amik megalapozzák hogy Darth Vaderre tényleg a galaxis kegyetlen uraként tekintsünk.
És akkor a negatívumok de csak a fontosak és röviden: ezután a film után ha valaki azt állítja, hogy a Jedi Tanács egy jó és szükséges intézmény volt a Köztársaságon belül, azt hajlamos vagyok kinevetni ugyanis hiába ül ott a bölcs Yoda meg a menő Mace Windu, ez a film pont azt meséli el, hogy a legátlátszóbb, legegyszerűbb cselekkel átveri és orruknál fogva vezeti őket az ellenség. A béke őrzői évezredeken át? Egy fenét. Sokkal inkább tehetetlen vallási szekta. Hülyeségért meg a még mindig idegesítő Anakinnak sem kell a szomszédba mennie. Egy nagy motiváció sodorja át a sötét oldalra: hogy megmenthesse a szerettei (elsősorban Padme) életét ha úgy alakulna. Aztán elkezdi bántalmazni a szeretteit (köztük Padmét) mert épp útban vannak. Értem én, hogy a sötét oldal egyenlő harag meg gyűlölet, na de ilyen mértékű hangulatingadozást már gyógyszeresen szoktak kezelni, nem kikiáltani az alanyt kiválasztottnak és igyekezni a saját csapatba bevonni. Darth Sidious ennyi erővel szappanopera castingosként is dolgozhatna. Szóval igen, a sztori sok hibája miatt az eredetiekhez képest inkább felesleges ez a film, mint mítoszépítő, de legalább vannak már igazán cool pillanatok (a birodalmi induló első felcsendülésekor pl. borsódzott a hátam).
Kinek ajánlom: aki nem akarja kihagyni a sorozat középső, és egyben közepesen jó darabját a szar részek meg a jók között.
Kinek nem ajánlom: aki szerint túlzás, ha a gonoszokat mutatják gonoszságokat művelni.
Padrepapp:
Ellentétben a II-vel ez a rész tele van jó zenékkel. Darth Vader és Obi Wan párbaját fémjelző zseniális Anakin vs. Obi Wan és Battle of Heroes, majd a párbaj után a The Immolation Scene. Aztán még ott van az Anakin's Betrayel, amit először az Order 66 alatt hallhatunk. Palpatine's Teachings-től a mai napig kiráz a hideg, mintha csak Korriban-on járnánk, de megjelenik a Birodalmi Induló egy variációja is. De a legfontosabb, amit kiemelnék az a jelenet, amikor Obi Wan átadja Luke-ot Owen Lars-nak és Beru-nak, és együtt nézik a kettős naplementét Tatooine-on. Mi más is játszódhatna ez alatt, mint a Binary Sunset, a kürt gyönyörű játéka és a zenekar belépése már előre jelzi, hogy innen már nincs mitől félnünk, felszabadultunk és továbbléphetünk az eredeti trilógia részeire.
trg:
Ezek ellenére az előzményfilmek közül messze kiemelkedik A Sith-ek bosszúja, de számtalan hibája miatt sajnos messze nem ér fel az eredeti trilógiához. Ráadásul valódi tétje sincs a filmek, hiszen a főbb szereplők közül mindnek tudjuk a sorsát, a mellékszereplők pedig sosem lettek annyira kidolgozva, hogy érdekeljenek bennünket.
Kinek ajánlom: Mindenkinek, de csak az eredeti trilógia után.
Kinek nem ajánlom: Azoknak, akik sokkal jobban bírják az old school effekteket és a jó karaktereket, mint a látványos hülyeségeket.