2015 legjobb videojátékai

2016. január 04. - trg

Évet értékel a Trikorder

j1.jpg

Konzol, PC, tablet, telefon - idén is játszottunk mindenen, és bár kevés AAA játékot próbáltunk ki, azokat legalább teljes átéléssel nyomtuk, ugyanúgy ahogy a kisebb indie címeket és a casual dolgokat is. Évértékelő sorozatunk utolsó részében ezekről lesz szó.

Mistwalker: 

2015 számomra sokkal kevesebb játékkal telt, mint szerettem volna, mert vagy a suliban ültem 16 órákat a 3DS Max előtt, vagy otthon, vagy a munkahelyemen, így nem sok kedvem volt már leülni az Xbox, Nintendo, vagy a tablet elé játszani (szakmai ártalom). De mindig becsúszott valami, vagy mert végre volt időm (utazások alatt főleg), vagy mert olyan folytatás, ami kihagyhatatlan volt számomra.

j2.jpg

A tavalyi év biztos, ami biztos jól indult, mert elindítottam a sokadik karakterem Dragon Age: Inquisitionben, valamint kaptunk hozzá márciusban egy nagyon tartalmas dlc-t a Jaws of Hakkont, amit imádtam, rendesen meg is szenvedtem vele. Tudtam, hogy májusig szép lassan kihúzom vele, amikor is jött a Witcher 3: Wild Hunt. A fejlesztők bőszen hangoztatták már jó pár éve, hogy lerakják a legepikusabb, legszebb, legjobb szerepjátékot, én meg azt mondtam, hogy hiszi a piszi, de tényleg sikerült nekik. A haverokkal  hetekig mentek körbe az üzenetek, hogy ki hogyan döntött, milyen következményei lettek a döntésének, és keseregtünk, hogy nem tudjuk visszatölteni az állásokat, mert eltaktikáztuk magunkat. De nem baj, a következő játékban másképp döntöttünk, ahol szintén szívtuk a fogunkat. De ez egy kegyetlen játék. Konzolosként nekem egyetlen egy bajom volt vele, az inventory rendszer, rajongóként pedig csak annyi, hogy Jennefer nagyobb teret kapott, mint Triss Merigold, de az utóbbit a srácok 1-2 hónapon belül orvosolták. Az ingyen dlc-k jók voltak, a folyamatos visszajelzésekre pedig a fejlesztők gyorsan reagáltak, így majdnem minden indításkor volt egy patch, vagy módosítás. Igazából csak szuperlatívuszokban tudok róla beszélni. Kérem szépen így kell játékot csinálni! 

Xbox One-ra tavaly jött ki a The Elder Scrolls Online, így ez is kötelezően beszerzendő volt, mert nagyon szeretem a sorozatot. Sajnos elkövettem az a hibát, hogy rávettem trg-t, hogy próbáljon ki végre egy epizódot a sorozatból. A helyzet az, hogy szörnyet teremtettem, azóta nem nagyon fértem oda játszani, és ez szerintem mindent elmond a játékról. Kisebb játék volt a Massive Chalice, ami egy nagyon érdekes dinasztia építős TBS indie cím, egy pár hétre rendesen behúzott.

j3.jpg

Sokat utaztam ebben az évben és nagyobb távolságokat tettem meg, így alap felszerelés volt a Nintendo DS-em. Ezen igazából semmi frisset nem játszottam, de amikor ősszel megtudtam, hogy lesz új Ace Attorney, és Phoenix Wright is visszatér, elővettem a trilógiát, ami akkor is egy baromi élvezetes játék, ha már többször végigtoltad. Karácsonyra kaptam hozzá két kiegészítőt az Apollo Justice-t, és a Miles Edgeworth: Investigations-t, (review hamarosan), így lassan up to date leszek a történettel az új játékra. (Sajnos több kiegészítő cím is csak a japán piacon jelent meg, érthetően japán nyelven, szóval vagy meg kellene tanulnom egy új nyelvet, vagy várhatom a csodát, hogy egyszer kiadják őket angolul.) Befigyelt még egy Poirot: ABC Murders, ami hatalmas meglepetés volt, de nem feltétlen a jó értelemben, mert nyomozás helyett matematikai problémákat kellett megoldanom, de megbarátkoztam vele a végére, és egész jól ment. Elővettem újra két régi Pokémont is (White és Pearl), de ezt csak a móka kedvéért.

j4.jpg

Tableten és telefonon rengeteg kisebb játékkal játszottam, ezek általában időkitöltők voltak, mint például a Merchant, amiben egy klasszik rpg-s kereskedőt alakítunk, míg a hősök kalandoznak és hozzák az alapanyagokat. Egész borzasztó hogy mennyi időt töltöttem ezzel a játékkal, és mentem az agyára mindenkinek a maximum egy percenként ismétlődő zenével. Cuki volt az Opus: The Day We Found Earth,  ahol egy kis robot szerepébe bújhatunk és kereshetjük a végtelen űrben a Föld nevű legendás bolygót. A gameplay meglehetősen egyszerű, de a történet igazán fordulatos, és behúzós, szóval ezt mindenképp javaslom kipróbálásra. Tableten játszottam az Afterlanddel, ami egy átlagosan jó kártyás- harcos deckbuilder játék, de egyszerűen annyira szép igényes a kivitelezés, hogy mindenképp megér egy említést. A The Eight Contintent nevű játék viszont borzasztóan rondán lett kivitelezve. Ez egy klasszikus kjk-szerű, lapozgatós, döntéseket hozó játék posztapokaliptikus körítéssel, de olyan sztorival, hogy szívesen kezet fognék a kitalálójával. Ugyan ilyen jó története volt a Lifelinenak, ahol egy űrhajóst, Taylort kell életben tartanunk „real time”. A játék maga csont egyszerű: üzeneteket kapsz tőle, és tanácsokkal kell ellátnod, ha pedig csinál valamit, nem ír. 2-3 nap alatt ki lehet pörgetni, az utolsó napra pedig garantáltan nem fogod letenni a telefont a kezedből, mert csekkolod, mikor írt már. Valamint játszottam a Cthulu Virtual Pet nevű alkalmazással, ami valami eszméletlen aranyos tamagochi klón. Sajnos még nem tökéletes, de ha minden vágyad az, hogy minden idők legfélelmetesebb szörnyét a zsebedben hordd, akkor próbáld ki mindenképp. Ha pedig vén macskás nő leszek, arról a Neko Atsume cicagyűjtő játék tehet. 

j5.jpg

Nagyobb tabletes játékokból az idén a prímet a magyar fejlesztésű Adventure of Poco Eco vitte: cuki főszereplő, aranyos történet, gyönyörű kivitelezés, jó játékmenet, tökéletes zene, ami nagyon hamar az állandó tracklistemre került.  Szerettem a Fallout: Sheltert, és kipróbáltam jó pár Kairosoft játékot, többek között a Anime Studio Storyt (egy anime kiadót kell menedzselni) meg a Dungeon Villaget (egy falut és egy szörnyekkel teli területet kell menedzselni hogy minél több rpg hős érkezzen hozzád kalandozni, vásárolni). A Kairosoftos fejlesztők borzasztóan tudnak valamit, tervezek írni az addikciómról, mert durván rá lehet pörögni a játékaikra. Idén elkezdte a Square Enix kiadni a klasszikus Tomb Raider sorozatokat is, amiből a második részt szereztem be. Borzasztó az irányítás, de olyan magas a nosztalgiafaktora, hogy elnézem neki.

Pc-n pedig nem játszok, mert az munkaeszköz, örülök, ha megszabadulok tőle. Az ünnepi szezonra jelent meg még pár játék, ami biztosan beszerzésre kerül: Fallout 4, Rainbow six: Siege (tudom, hogy nem lett a legjobb, de már úgy vártam, muszáj kipróbálnom) és az új Tomb Raider. Szóval jövőre is el leszek látva játékokkal, csak legyen időm kipörgetni őket.

trg:

Elszaladt a múlt év, én meg szinte semmi új játékot nem vettem meg. Konzolosként ennek nyilván vannak anyagi okai is (drágák a játékok), de sokkal inkább az áll a háttérben, hogy nem igazán tudtam még eldönteni, hogy az összespórolt pénzemen mire ruházzak be. FPS rajongó vagyok és elsősorban single player módban szeretek játszani, szóval adta volna magát, hogy az új Halo-ra csapjak le, de a kritikák nem győztek meg (bár a Halo sorozat azon kevés játékok egyike, ahol szívesen játszok multit). Nem vetem meg az akciójátékokat sem, különösen, ha azok olyanok, mint az Arkham-széria, mégis valahogy úgy éreztem, hogy nem vesztek semmit, ha kihagyom a legújabb részt. Érdekes mód két olyan játék érdekelt a legjobban idén, amiknek a stílusa távol áll tőlem, az egyik a Fallout 4, a másik pedig az új Tom Raider. Az előbbinek egyetlen előzményével sem játszottam még, de amit láttam a gameplayből az meggyőző volt, az utóbbinak pedig az előzménye volt az egyik kedvenc játékom 2013-ban. Valószínű, hogy ez utóbbi kettő előbb vagy utóbb beszerzésre kerül, csakúgy mint az év elején megjelent Dying Light, ami úgy tűnik orvosolta a Dead Island hibáit.

Most, hogy elmeséltem, mivel nem játszottam 2015-ben, ideje rátérni arra, hogy mivel igen. Igazából két játékról van szó, ebből ráadásul az egyik 2014-es, de jellegéből adódóan felfér erre a listára is. A Destinyről van szó, ami tényleg az ellentétek játéka. Egyrészt ott van egy kidolgozott világ, de ebből a játék során nem sokat tapasztalunk, másrészt ott van a történet fájó hiánya, amit mégis felejtet az iszonyat intenzív és taktikázást igénylő gameplay. Ami viszont megmenti az egészet, az a Bungie odafigyelése. Nem vettem még meg a DLC-ket, de még ezeknél nélkül is annyit változott a játék egy év alatt, hogy szinte rá sem lehet ismerni. Átszabott küldetésrendszer, új ellenfelek, több tennivaló, átalakított fejlődés - ezek mind olyan változtatások, amit a rajongók kértek és amik a casual játékosok számára is élvezetesség teszik a Destinyt. És talán éppen ez utóbbiban rejlik a siker kulcsa, a Destiny ugyanis egyaránt élvezetes a HC gamereknek, akik az összes strike-ot és raidet a legkeményebb fokozaton szeretik kipörgetni és külön felszerelést tartanak minden tevékenységhez és azoknak is, akik hozzám hasonlóan csak szeretnének pár órát eltölteni változatos idegenek ritkításával.

A másik játék, ami legnagyobb meglepetésemre beszívott, az a The Elder Scrolls Online volt. PC-sek gondolom már mondanák is, hogy az 2014-es, de konzolon bizony csak idén nyáron jött ki. Mistwalker vett rá, hogy kipróbáljam és szerencsére hallgattam rá. Nem vagyok nagy RPG-s és alapvetően az MMO-k is távol állnak tőlem (érdekes, hogy idén mégis két ilyen játékkal töltöttem el az időmet), de az Elder Scrolls világa annyira összetett és annyi benne az izgalmas karakter és feladat, hogy miután elkezdtem, már nem tudtam abbahagyni. Ráadásul külön öröm, hogy a fejlődési rendszer nincs túlbonyolítva, viszont mégis elég összetett ahhoz, hogy az embernek el kelljen gondolkodnia, hogy milyen irányba vigye a karakterét.

És hogy mit várok 2016-ban? Most leginkább a Tom Clancy's The Division érdekel (megint egy MMO), de érdekesnek tűnik a ReCore, a Quantum Break, a Far Cry Primal, a Homefront: The Revolution, a Gears of War 4 (remélhetőleg nem rontják el) és a Lego Marvel's Avengers is.

Padrepapp:

Vannak akciójátékok (árkád, FPS, TPS), kalandjátékok (text, grafikus, RPG), stratégiák (4x, TBS, RTS), szimulátorok (háborús, járműves, városépítős) puzzle játékok, indie játékok valamilyen gimmick-kel, és mehetne még a felsorolás... És van az EVE Online. Egyszer kap egy külön nagy cikket tőlem az EVE, de most legyen elég annyi, hogy 2015-ben (is, számomra immár 3 éve) az év játéka az EVE Online.

eve-forever4.jpg


Külföldön tartózkodtam az ünnepek alatt, és hazaérve látom íródik egy cikk a legjobb 2015-ös játékokról itt a Trikorderen. Miközben gondolkozom miket is kéne írni, próbálom visszaolvasni 10 nap internetes levelezését, olvasgatom a rég nem látott blogok és fórumok friss posztjait. Aztán megakad a szemem egy címen, olvasok, értetlenkedek, látom ahogy százak tisztelegnek a világ minden tájáról az elhunyt magyar CEO; Shonion tiszteletére /r/EVE/-en, olvasom Tzuko emlékezését, aztán itt potyognak a könnyeim.

Minden évben vannak játékok, amivel el lehet ütni az időt. És van az EVE. Szokták is mondani: EVE IS REAL, EVE FOREVER.

Fly Safe Shonion o7

A bejegyzés trackback címe:

https://trikorder.blog.hu/api/trackback/id/tr938199180

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2016.01.04. 19:23:26

Számomra a Life is Strange volt. Játszottam a AAA címmel is, de akkor is a LiS a bajnok.

dzsizi 2016.01.05. 17:07:12

A POSSIBLE Games nevében szeretném megköszönni a Poco Ecóval kapcsolatos kedves szavaidat :) Próbáld ki az új játékunkat, a Tap Companyt is, hátha az is elnyeri a tetszésedet. Szintén tableten nyújtja a legnagyobb élményt :) Boldog új évet kívánunk!
süti beállítások módosítása

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható. Szóval így lopjál innen, okéka-rakéta?
Trikorder - 2015