Secret Wars 8-9.

2016. január 20. - trg

Megsemmisült a Marvel Univerzum! Éljen a Marvel Univerzum!

sw9_3.png

Bár már október óta megjelennek az új Marvel Multiverzumban játszódó sorozatok, Hickman epikus története csak a múlt héten ért véget, de a késések ellenére megérte kivárni, ugyanis a több éven át tartó saga méltó lezárást kapott. (A folytatásban spoilerek lesznek!)

Kicsit megcsúsztam a képregények olvasásával és így a kritikaírással is, ezért nem jutott külön poszt a nyolcadik számnak, pedig megérdemelte volna, ugyanis a történet ebben volt a leggrandiózusabb és talán itt voltak a legőrültebb ötletek is. Franklin Richards irányítja Galactust, aki összecsap Ben Grimmel - megvettek kilóra, pedig ez eltörpül amellett, hogy az egész történetet fogpiszkálóként átvészelő Groot egybeolvad az Yggdrasillal! Persze a show-t megint Doom lopta el, aki végre maga is beszállt az összecsapásba csak azért, hogy puszta kézzel végezze ki Thanos.

sw8_1.png

Amilyen grandiózus volt a nyolcadik rész, annyira lett karakterközpontú a lezárás. Már Doom és T'challa összecsapása és párbeszéde is izgalmas volt (hát még Esad Ribić teljesen szürreális rajzai), de a csúcspont mégis Reed és Doom találkozása volt. 

sw9_1.png

Nem titok, hogy Hickman ezt a két karakter írja a legjobban és kettejük kapcsolatát azóta boncolgatja, amióta elkezdte megkapta a Fantastic Four sorozatot, így nem meglepő, hogy az egész sorozat során éppen a fináléban tündököl a legjobban. A két rivális mentális és fizikai küzdelmét hosszú éveken át építette és a munka meghozta a gyümölcsét, ugyanis a végső harc valódi katarzissal és Doom végső bukásával zárul. Ehhez a bukáshoz pedig elég annyi, hogy rosszkor, rossz helyen ismerje be azt, amit mindig is tudott: Reed Richards jobb ember nála. A számára erőt biztosító Molekulaembernek ennyi pedig elég ahhoz, hogy az isteni hatalommal Reedet ruházza fel, aki számára immár semmi sem jelent akadályt.

sw9_2.png

Hickman Avengers sorozatairól azt írtam, hogy az egész történet a hősök kudarcáról szól, azonban ahogy azok a sorozatok a halált helyezték a középpontba, úgy a Secret Wars az életet és a hősiességet. Doom a saját egója foglyaként nem volt képes arra, amire Reed, aki végül nemcsak a családját mentette meg, hanem az egész Multiverzumot teremtette újra. Nem tudni még, hogy milyen hosszútávú hatásai lesznek a történetnek, hiszen jelenleg Doom az Iron Man sorozatban tűnt fel hősként, Wakanda a világ vezető hatalmává vált, a Fantastic Four (illetve a Future Foundation) nagyobbik része pedig az Univerzumok közötti térben kalandozik és akkor ezek még csak a főbb karaktereket érintő változások, az ezernyi egyéb újdonságról nem is beszéltünk.

A Secret Warsról elmondható, hogy az utóbbi évek egyik legjobb Marvel eventje (utoljára talán a szintén Hickman által jegyzett Infinity volt ennyire élvezetes) és csak remélni tudom, hogy a Bendis által jegyzett Civil War II nem fog csalódást okozni (bár Bendis sokáig biztos kézzel formálta a Marvel világát az Avengers füzeteivel és a nagy eventjeivel, az elmúlt pár évben nyújtott teljesítménye messze nem ért fel korábbi munkáihoz), de ha nem így lesz, akkor sem panaszkodhatunk, mert ennyire mint az elmúlt néhány évben rég volt jó Marvel rajongónak lenni.

A bejegyzés trackback címe:

https://trikorder.blog.hu/api/trackback/id/tr178286710

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

trg 2016.01.22. 15:33:15

@doggfather:
Nem csinálok titkot belőle, hogy Hickman képregényeivel szemben elfogult vagyok, de ettől függetlenül is úgy érzem, hogy nagyon erős lezárása volt a Marveles korszakának, ráadásul bár a történet az Avengers/New Avengers folytatása/befejezése volt, azért bőven visszanyúlt a korábbi munkáihoz (Ultimates, Fantastic Four) is (érdekes módon a Secret Warriorsból szinte semmit nem vett át, egyedül Manifold kap szerepet az első részben). Az egész történet egyébként helyenként döcögött (túl sok karaktert emelt be az elején, akiknek később nem jutott szerep, pl. Captain Marvel beépülése Sinisterhez teljesen kimaradt, nem is tudom, hogy bárhol is bemutatták-e), de többnyire nagyon jó volt (főleg amikor a központi karakterekre tette a hangsúlyt), a lezárás pedig fantasztikus.
süti beállítások módosítása

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható. Szóval így lopjál innen, okéka-rakéta?
Trikorder - 2015