"Túl hypeolt vacak." "TF2 + waifu." "Pénznyelő koppintás." Ilyen és ehhez hasonló nevekkel illetik, legfőképp azok, akik a trailereken és néhány kesernyés szájízű YouTube videó után úgy döntöttek, mindent tudnak a Blizzard legújabb üdvöskéjéről, ami ezek ellenére nemrég elérte a 10 millió játékost világszerte. Miközben az Overwatch lassan kiszorítja a League of Legendset a piacot meghatározó koreai online játékvilágban, az éretlen trollkodó lázadás hangjai tovább zengnek. De mi a trükk? Mit tett a Blizzard amivel ekkora őrületet okozott? Cikkem első felében erre próbálok saját tapasztalaton alapuló magyarázatot adni, míg a másodikban néhány - messze nem pro - tippel engedném útjára az olvasóközönséget, remélve, hogy ez számukra is eredményesebb, élvezetesebb játékélményt szül majd.
Ássuk ki azt a szerencsétlen kutyát végre!
Miért? Az emberi lét egyik legalapvetőbb kérdése, az egyetlen olyan kérdőszó, melyet a végtelenségig ismételhetünk, ameddig oda nem jutunk: csak. Ennél gazdagabb választ igyekszek adni arra a kérdésre: "Miért is jó az Overwatch?"
Az első fontos szempont a gyermeki izgalom, amit a játék atmoszférája sugároz az emberre. Persze, lehet mondani, hogy ez a hype kampány része, de nem hiszem, hogy ez akkora baj lenne, ameddig a végső termék nem múlja alul az etetési fázisban látottakat. És amikor párom – aki kis írói túlzással élve, a Makó-Jeruzsálem összefüggésben emlegethető, ha videójátékokról van szó - is azt mondja az első trailerek után, hogyha játszani nem is akar, de nézné, ahogy játszom, az igen sokat mond.
A második szempont a minőség, amivel debütált a program. Azt hiszem nem kell sok példát felhoznom, hogy egy-egy új játék mennyi hibával kerül a piacra, amit utólagos patchek bevetésével, Frankenstein szörnye módjára igyekeznek a fejlesztők arra az életre bírni, amit a korábban említett etetésnél kínáltak. Természetesen az Overwatch is megkapta már az első pár frissítését, azonban ezekben elhanyagolható mértékben szerepeltek csupán javítások, ami ezúttal nem annak a jele, hogy a fejlesztők tesznek a játékosaikra (khm... EA... figyelsz?). Egyszerűen arról van szó, hogy a Blizzard ragaszkodott örök üzletpolitikájához: "Akkor add ki, amikor kész van."
A harmadik és egyben legfontosabb szempont pedig, ami a cikk címében olvasható Tracer idézet lényege: az ember hősnek érezheti magát. Egy-egy ulti képesség jól időzített, jól elhelyezett beillesztése egy teljes meccset megfordíthat, amikor pedig a kör végén a játék a mi egyik fényes pillanatunkat emeli ki, mint Play of the Game... Na akkor aztán dagad a mellünk, kihúzzuk magunkat kicsit a monitor előtt és érezzük ahogy a messzeségbe révedve a szél a hajunkba kap... Ami ebben a rohadék melegben megállás nélkül működő ventilátorok mellett teljesen természetes. Szóval az emberben egy ilyen pillanat felidézi azokat az időket, amikor Mario utolsó ugrásával tűzbe vetette Bowsert, ahogy Duke Nukem utolsó lövésével térdre kényszeríti az óriás szörnyet a football pályán, vagy amikor az utolsó körben összehozott előzéssel a Most Wanted lista élére kerültünk. Márpedig hősnek lenni jó.
Hibátlan munka nincs, de…
Az ember gyakoroljon magán önkritikát, valóban nem vagyok teljes mértékben elfogulatlan témánkkal kapcsolatban, hiszen mint ahogy azt fentebb lefestettem, meghatározó élményekkel gazdagított a játék. Azonban fontos leszögezünk, hogy nem fizetett cikkről van szó, amit itt olvastok, a szívemből szól. Emellett azt is figyelembe kell venni, reklám elfedi a hibákat, a szőnyeg alá söpri őket, míg csak a makulátlan máz marad, ezt pedig szeretném elkerülni. Az Overwatchnak is megvannak a maga hibái, amiken gyorsan szeretnék végigfutni, mielőtt vérgőzös kommentek égetik belém azokat, örök emlékeztetőül hanyagságomra.
Először is beszéljünk a piszkos anyagiakról. Igen, a játékért fizetni kell és sokakat már ez a tény is irgalmatlan anyázásokra sarkalt. Igen, a játék kissé borsos, valamivel drágább, mint a mostanában megjelenő úgy nevezett tripla A-s játékok, főleg összevetve a free-to-play Team Fortress 2-vel, amivel annyira szeretik összehasonlítani a kommenthuszárok. Viszont figyelembe kell és igen, jól olvasod, ne rázd a fejed, KELL a minőségbeli különbséget a két játék között. Nem fogok és nem is akarok megtéríteni egyetlen TF2 játékost sem. GL HF mindannyiótoknak!
Sokan felemlegetik a hosszú várakozási időt egy-egy meccsre. Valóban, ha az ember csapatban csatlakozik a játékhoz, az egyes esetekben 2-3 percet is igénybe vehet. De abba gondoljunk bele, hogy ha még csak ketten is jelentkezünk be, ahhoz a játéknak meg kell találnia a megfelelő várakozókat, hogy kijöjjön a 6 fős csapat. Ha pedig rajtunk kívül más csapatok is várakoznak, ott vadul mehet a szub-matek a rendszerben. Türelem!
Végül az OP karakterek. Azt kell mondanunk, hogy eleinte valóban több olyan karakter volt, akit még a legnyugodtabb ember is a pokolra kívánt a harmadik kör után. Azonban a Blizzard ezen folyamatosan dolgozik, hogy úgy egyensúlyozza ki hőseit, hogy mindenki elégedett legyen, mindenkinek meglegyen a hard counterje, amivel eredményesek lehetünk egy-egy idegesítő játékossal szemben.
Nem túl pro tippek, nem túl pro játékosoknak
Megjött a sokak által várt Competitive játékmód, ahol győzelmekkel mászhatjuk meg az Overwatch cyber szamárlétráját, hogy aztán lényegében ne sokat érjünk el vele, viszont annyi fix, hogy sokkal pörgősebb és feszültebb pillanatok részesei leszünk közben. Ez még engem is meglepett, a quick play tingli-tangli kakaskodásához képest itt szabályos háborúk bontakoznak ki és sajnos nem mindig csak a térképeken. Íme néhány alapszabály, amit minden körülmények között illik észben tartani.
1. Gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni
A hősök alapvető ismerete elengedhetetlen, hiszen szó szerint mindegyikük egyedi játékstílust igényel. Tudnunk kell hol van a helyünk, hol okozzuk a legnagyobb kárt, vagy épp tartjuk életben leghatékonyabban társainkat. A practice range jó kiindulópont, de teher alatt nő a pálma, így ha az alapok megvannak irány a quick play és tapasztaljuk ki hőseinket tisztességesen. Ha minden kategóriából csak egy hőst magadévá teszel (nem röhög, komolyság van) már hasznosabb vagy a meccsben és a csapatod szeretni fog érte.
2. Tudd, mire van szüksége a csapatodnak és mikor kell váltanod
Ez a tulajdonság kevesekben van meg, de annál hasznosabb. 21 hős közül választhatunk, amik között sok olyan akad, amelyik nem tud mit kezdeni 1-2 másikkal. Ha ilyen helyzetbe futunk, legyen B, illetve C tervünk, amivel megmenthetjük a helyzetet. Legyünk okosabbak, mint az ellenfél, lepjük meg és söpörjük el az útból. Nem szabad egyetlen hősre koncentrálni, mert el fog jönni az a pillanat, hogy az adott karakterrel nem vagy a csapatod hasznára. Válts, de ne váltogass, azzal csak ulti töltést pazarolsz.
3. Néma gyereknek...
Mivel ez egy csapatjáték, így a kommunikáció kulcsfontosságú. Természetesen, ha az ember nem rendelkezik alapvető nyelvi (lehetőleg angol) tudással, pisloghat, mint hal a szatyorban, de akkor legalább figyeljünk csapattársainkra, hogy merre lőnek, merre halnak meg és hasonlóak. De ha tehetjük, tapadjunk rá arra a voice chat gombra és osszuk meg építő jellegű gondolatainkat társainkkal.
4. Játssz csapatban
Persze, ezt könnyű mondani. Magam is abban a helyzetben vagyok, hogy környezetemben senki nem vette meg a játékot, így eleinte, még a quick playek alatt egyedül álltam be 5 másik random ember mellé, ami ott még nem volt probléma. Azonban Competitiveben már mindenki magára ölti a veszett kutya jelmezét, nagyobb a tét és egyedül beállva mondjuk 5, amúgy csoportban bejelentkező játékos mellé, könnyen holt teherré válhatunk. Azonban, mikor erre ráébredtem, két kör alatt, írva 1-1 kedve üzenetet a közös chatbe, találtam magamnak egy addig 3 fős csapatot, akik szívesen láttak maguk között. Ennek meg is lett az eredménye, hiszen ha egy 6 fős csapatból már 4-nek egy rugóra jár az agya, az hatalmas előny. Arról nem is beszélve miket lehet baromkodni közben.
5. Tarts ki a végsőkig
A competitive mód jelenleg legjelentősebb problémáját az ún. quiter játékosok okozzák. Veszítünk, mindenki béna, kabbe gyíkok, én leléptem. Ezzel azonban egyszerre két csapattal szúrunk ki, hiszen szinte könyvelhető, hogy a hiányos csapat veszít, mivel minden ember számít, de ebben a helyzetben a győztes csapat is csak minimálisat halad előre a ranglétrán, ami iszonyat frusztráló tud lenni. Erre megoldás lehet a 4-es pont, hiszen a saját csapatod tagjai nem fognak bajban hagyni. De mi se tegyük. A játék amúgy is büntet az ilyen viselkedésért, tehát semmit nem nyerünk ahhoz képest, ha tisztességesen veszítünk. Legyünk becsületesek, kitartóak és tekintsük a fair playt elsődleges szempontnak, minden játékossal szemben.
A csatatéren találkozunk.