"NASA Mohawk Guy", azaz Bobak Ferdowski, a NASA JPL mérnöke.
Ha a bolygók személyiséggel rendelkeznének, a Mars rocksztár lenne, legalábbis a MAVEN űrszonda mérései alapján erre a következtetésre jutott a NASA. A bolygó próbálja visszahozni a divatból eltűnt "mohawk" (magyarul kakastaréj?) frizurát, az atmoszférából meglépő részecskék segítségével, melyek a napszéllel ütközve sarki fényként világítanak.
A MAVEN űrszondát (Mars Atmosphere and Volatile Evolution - marsi atmoszféra és illékony anyag fejlődése) 2013. november 18-án indították útjára, hogy kiderítse, hogyan vesztette el a Mars légkörének nagy részét, megváltoztatva ezzel a klímát, amely évmilliárdokkal ezelőtt, akár élőlények kialakulásához is ideális lehetett.
Számítógépes szimuláció a marsi "polar plume"-ról. (A szakmai kifejezés tükörfordításban: sarki dísztoll)
A Mars felső atmoszférájának ionjaival ütköző napszél szimulációja. A vonalak az ionok útvonalát jelzik, míg a vonalak színe azok energiájára utalnak, melyből látszik, hogy a "polar plume"-ból induló ionok rendelkeznek a legnagyobb energiával.
MAVEN sikeres tudományos eredményeinek köszönhetően, a NASA meghosszabbította az űrszonda küldetését 2016 szeptemberéig.
A Mars atmoszférájának felső részén lévő atomok elektromosan töltött állapotba kerülnek, miután ütköznek a napszéllel. Mivel elektromosan töltötté válnak, ezek az ionok "érzik" a napszél (ritka gáz, melyet a Nap a felszínéről "fúj," körülbelül másfél millió kilométer per órás sebességgel) elektromos és mágneses erejét. A napszél és más ennél aggresszívabb naptevékenység, mint például a napfáklyák és koronakidobódás, rendelkeznek azzal a képességgel, hogy ionokat szakítsanak ki a Marsi légkör felső részéből, melynek hatására a bolygó légköre egyre vékonyodik az idő haladtával. A MAVEN egyik célja, hogy kiderítse, pontosan mely mechanizmusok a legerősebbek ebben a folyamatban, valamint hogy becslést adjon a Marsi légkör eródálásának mértékére.
A MAVEN űrszonda pályára állása a Mars körül.
"A MAVEN által felfedezett polar plume, a légköri részescskék lecsatolódása, fő szerepet játszhat a Marsi légkör eltűnésében." - állítja Bruce Jakosky a MAVEN projekt vezető kutatója. Korábbi elméleti modellek már megjósolták, hogy a napszél által generált elektromos mező képes ionokat kiszakítani a légkörból, ezáltal létrehozva a polar plume jelenséget. "Amikor a kilépő részecskék pályáit követtük a modellekben, a plume kicsit hasonlított a mohawk-frizurára." - mesélte David Brain (10/10 kutató név) a Colorado Egyetem és a MAVEN küldetés munkatársa.
A MAVEN űrszonda továbbá detektált egy érdekes, hosszú életű réteget az elektromosan töltött felső légkörben (ionoszféra), amely fémionokból; főleg vasból és magnéziumból áll, ami a Naprendszerben lévő törmelékekből származik, például üstökösök porából, meteorokból. A bejövő anyag felhevül a légkörben, kigyullad, elporlad és ionizálódik.
"A MAVEN már korábban is detektálta a fémion réteget, amely a Siding Spring üstökösből származó porral állt összefüggésben," - mondja Jakosky. "Amikor a MAVEN űrszondan először ereszkedett alacsonyabbra februárban, csaknem 125 kilométeres magasságra, azonnal detektáltuk a fémionokat, amik még mindig jelen voltak a légkörben. Mivel azóta nem volt másik üstökös, az efféle rétegek különösen hosszú életűek lehetnek."
Az űrszondák közelében elsuhanó Siding Spring üstökös pályája.
Az űrszonda továbbá megfigyelte, ahogyan a Vörös Bolygó felragyog a heves naptevékenységek hatására. A koronakidobódás által több milliárd tonnányi anyag hagyja el a nap felszínét, akár több millió mérföld per órás sebességgel. Mivel a Mars nem rendelkezik a Földhöz hasonló mágneses mezővel, ezért a koronakidobódás részecskéi közvetlen ütköznek a felső légkörrel, létrehozva ezzel az aurora jelenséget, amikor a gerjesztett állapotban lévő atomok lassan "relaxálnak" az alapállapotukba. Mivel a Föld rendelkezik mágneses mezővel, ez a jelenség a sarkokhoz közel figyelhető meg, ellenben a Marsnál ez a jelenség sokkal diffúzabb, és ez is hozzájárulhat a légkör fogyásához.
A MAVEN űrszonda vezetése a Colorado Egyetem Atmoszferikus és Űrfizikai Laboratóriumában található. A projektben közreműködik továbbá a Californiai Egyetem Berkley-i Űrtudományok Laboratóriuma, a NASA JPL és GSFC. Az űrszondát a Lockheed Martin építette.
"Pózolj 671 millió dollárral"; az űrszonda összeszerelése közben.
forrás:
