Első tematikus filmajánlónk a vakációs horror szubzsánerében merül el, de épp csak derékig, tele spoilerrel és kazuársággal. Szóval hokimaszk-mentesen, három táboros/vakációs/fürdős horror a telekre.
The Burning (1981)
http://www.imdb.com/title/tt0082118/
Nagy kupaktanács a faházban; pár tinédzser tervet eszel ki a tábori karbantartó megleckéztetésére. Megtudjuk, ő egy igazi mocsok, szemét módon beszél a srácokkal, ijesztgeti őket, de most betelt a pohár; olyat fognak tenni a kemping rémével, amit örök életére megemleget. Természetesen a csíny balul sül el, a főgonosz összeég egy akkora – feltételezett – Péntek 13-as motívum kíséretében, mint a ház; a srácok egy mumifikálódott fej-gyertyatartót dobnak az ágyába, amiről szeretném azt hinni, hogy Pamela Woorhees levágott feje. Sőt, egy ponton egy Argento utalást is találtam, de talán csak túl sok hülyeséget nézek a tévében.
Szóval Cropsy, a karbantartó összeég a tűzben, majd eltűnik. Kórházban ébred, sok idő eltelt, elköszönnek tőle. Ő kalapot húz, és mint az várható volt, a következő sarkon már le is csap. Indulás vissza a táborba, tudjuk mi fog történni.
Az írásban szereplő filmek közül ez követi le leginkább a nagy elődöt, olyannyira, hogy a Péntek 13 maszkmester Tom Savini neve is a stáblistán pörög. Jó munkát végzett persze, kár, hogy csak néhány percig látjuk Cropsy rémarcát. pedig a meló több lehetett vele mint a lyukas zsákkal, vagy a hokimaszkkal.
Az erdei fantom (klasszik magyar cím) viszont egy dologban túltesz a korai Péntek 13 slasher tematikán; az pedig a gyerekek jelenléte, és az ezzel járó sajátos hangulat, amit csak a Sleepaway Camp-filmek - később az Elm Street-filmek – kapcsán lehet ismerős. Jason – meg az anyja – balfék, rossz dumás kora húszasokat gyilkolt, de itt más a helyzet: ártatlan 12-16 éves srácokat mészárolnak le egy bozótvágó ollóval, minden előzmény nélkül. A legnagyobb vérontást szintén egy – már elég egyértelmű – Péntek 13 utalás kíséretében láthatjuk, amint a csónakból előugró Cropsy halálra szurkál egy tutajnyi védtelen kölyköt.
Nincs fekete humor, itt csak szúrnak némán, majd a halott gyerekekkel teli tutaj szépen lecsordogál a naplementében. Nem fogja megváltani a világodat, de nézd meg ha egy korrekt, autentikus slashert akarsz látni.
Zene: Ezt az egészen kiváló filmzenét a Yes billenytűse, Rick Wakeman jegyzi. Progresszív billentyűzés, andalító és lesavazó analóg szintitémák váltakoznak. A hangjáték néha izgalmasabb, mint a cselekmény. Úgy tűnik az inkább “B”-s film mellé “A” kategóriás filmzene jár.
Fun fact 1. : A "The Burning" az első Miramax film.
Fun fact 2.: Brain Backer játsza az egyik túlélő skacot, aki a Rendőrakadémia-filmek kedvelőinek lehet ismerős a negyedik részből. Ő az egyik gördeszkás a legendás jelenetből.
Nightmare Beach (1989)
http://www.imdb.com/title/tt0095740/
Ez személyes kedvencem, ezért is nyomtam be ebbe a rövid listázásba, ráadásul csalok is: ez egy “springbreaker” horror, a nagy tengerparti bulizás háttérzúgásával. Hamisítatlan olasz-amerikai produkció király kis hangulattal, szép emberekkel, kigyúrt amerikai srácokkal és fesztelen európai lányokkal, na meg egy rakás vizespóló versennyel, ami a látottak alapján tényleg őrült nagy dili lehet!
A nyitójelenetben egy kivégzés helyszínére kapunk betekintést, ahol a helyi motorosbanda főnökét ültetik bele a villamosszékbe. Az utolsó szó jogán Diablo elátkoz mindenkit, majd bejelenti visszatérését kísértetként.
Váltás, főcím. Kocsisor a parton, görkoris lányok, napszemüvegek, dübörög a szintidob, szaxofon, ami csak kell. Itt, a sztori fő szálán megismerünk két bro-t, a szőkét és a barnát, az érzékenyt és a bulizóst. Csajozgatnak, krúzolgatnak a tengerparton, majd az egyik srác nyomtalanul eltűnik sok más tavaszi szünetét töltő fiatallal együtt. Természetesen a haverja nagy nyomozásba kezd. Vajon hova vezetnek a titokzatos gyilkosságsorozat szálai?! Nem lövöm le a poént, de azért huhú, lesz nagy koppanás!!4
Olasz horror lévén elég kreatívak a gyilkosságok: rövidek, gyorsak, hatásosak, de nyoma sincs a Fulci-féle szemgolyós/mellbimbós borulásnak, Umberto Lenzi csak a te szórakoztatásodat tartja szem előtt. Az árammal, tűzzel és motorral (!) való öldöklés visszatérő elem.
Alapvetően maszkmesteri munkáról nem is beszélhetünk a gyilkos kapcsán. Csak így “giallo-san”, teljesen feketébe öltözött motoros alak szedi áldozatait, fején fekete motoros sisak, és nem is kell több. Ez így olasz, így menő. Mondanom se kell, ha a Fűrész szerinted klassz brand, akkor nem fog tetszeni. De az emlékezetes kis nüanszok, plusz a csízi-faktor képes fenntartani a figyelmet, megtekintése abszolút kult élmény, sőt, az újranézés is garantált. Én öt-hat alkalommal láttam, és jövőre is biztosan elő fog kerülni.
Zene: Szuper hajmetál pörög végig (WASP, Rough Cutt, stb.), néha bekúszik egy kis '80-as pláza-pop “take my heart/tell me why” fordulatokkal. A közelgő gyilkosságot mindig ugyanaz a instrumentális trek jelzi és tényleg nincs is jobb mint olcsó heavymetál kísérettel bezoomolni a gyilkos "arcába", amin egy égő hulla tükröződik. A zene fontos, rengeteget dob ezen a filmen.
Funfact 1.: A korrupt zsekát John Saxon játssza, aki az Elm utca első részeiben hozta a helyi rendőrt és értetlen apukát. De még ennél is fontosabb szerepe volt Bruce Lee oldalán az Enter the Dragon-ban. Rengeteg rossz filmben láttam őt. Kár érte, nekem mindig is jobb sorsra érdemes fickónak tűnt.
Funfact 2.: Ebben a filmben K1-nek, a Nyomás utána! főgonoszának is van egy striciskedő cameo-szerepe.
The Raft / Creepshow 2. (1987)
http://www.imdb.com/title/tt0092796/
A Creepshow-sorozat a Tales from Darkside-hoz hasonlóan az epizodikus felosztású egész estés filmek vonalát viszi tovább. Az 1987-es George A. Romero és Stephen King által összedobott Creepshow 2. három darab teljesen független sztorit tartalmaz, melyet egy rajzfilmes/képregényes melléktörténet fog össze. A három epizódból pedig kettő egészen kiváló. A későbbiekben talán egy egész cikket szentelünk a sorozatnak, azonban mi most csak a második film második epizódjára fókuszálunk: The Raft, aka totális dzsuva-terror a bányatóban!
(sztorizgatás ON)
Talán 15 lehettem, mikor valahogy becsúszott Stephen King Csontkollekciója a Warhammer és AVP könyveim közé. Az előtt de azóta sem - olvastam Stephen King regényeket, megelégedtem azzal, hogy az összes létező filmadaptációt kivettem a tékából. Voltak értékelhető darabok, mint pl. az AZ, ami meghatározó gyerekkori VHS-élményem, vagy éppen az Őrület torkában, a Kedvencek temetője vagy a Tortúra amiket mai napig szívesen megnézek. (Aztán ott van a King filmadaptáció sötét oldala, amit nem is boncolgatnék, nézzétek csak meg a Mángorló című filmet.) A Csontkollekció 20 rövidebb történetét azonban elolvastam, és 10+ év távlatából három novella maradt meg az emlékezetemben, ami ténylegesen hatást gyakorolt rám. Az első a szupermarket-szociodráma-horror, A Köd című történet, a második a Túlélő típus, mely jóféle gore-ban azt az esetet boncolgatja, mikor a hajótörött egy bőröndnyi kokainnal vetődik egy lakatlan sziget partjára, valamint a A Tutaj, mely adaptációja az itt tárgyalt film.
(sztorizgatás OFF)
A slasher horrorok nagy kliséjével indul a történet, a film 10. másodpercében rád is ül a komolytalanság. Már csak az a kérdés hogy ki, mi módon fog végezni az évődő, egyetemista cheerleader-bro párokkal, akik épp kocsival hajtanak az erdőben, egyenesen a tóparti házhoz valamennyi elfújt gramm és alkalmi szex reményében. Nyár végén/ősz elején járunk, az idő már nem tökéletes, a környék kihalt, azonban a stég még áll a tó közepén. Rögtön az érkezés után ide úsznak be a srácok és lányok, de sok idejük nincs játszadozásra; a dolgok nagyon hamar rosszra fordulnak.
Egy igazi rém, egy a tó felszínén lebegő szemétpaca-féleség elkezdi követni őket, az undortól a fiatalok azonnal kiugrálnak a stégre, és értetlenül figyelik az eseményeket. Akkor kezd csak igazán gyanússá válni a dolog, mikor a szemétkupac élve elemészti az egyik lányt, meg egy kacsát (sajnos a sorrendre már nem is emlékszem). Indul a terror, a társaság dekkol a stégen, a part nyomasztóan közel van, nincs 10 méter amit le kéne úszni, de a paca gyorsabb. A szörny a patthelyzetet megoldva beúszik a stég alá, így a srácoknak már a gerendák közötti résekre is figyelni kell. Így telik el egy egész éjszaka, ahol a megmaradt két fő felváltva alszik és őrködik, de hajnalra borul a bili; a srác nem bír magával, a fesztelen légkör eredményeként megtörténik a teljesen indokolatlan szex, ahol az alvó-fekvő lányt - a pár órája halott haverjának barátnőjét - kezdi keltegetni az okosgyerek. Közben persze lankad a figyelme, így a paca akcióba is lendül.
Persze, mindenki meghal, de hogy mi módon, az itt a lényeg. Nagyon erős jelenetek, garantált vigyor a arcokon. Alapvetően a könyvben elég érzékletes leírásra emlékszem. Magával ragadó volt ahogy a paca még szivárványszínű színjátékkal transzba is ejti az áldozatait, majd szép lassan emészti a húst a még életben lévő emberek csontjairól, de a képi megvalósítás, maszkmesteri munka ennél nem is lehetett volna jobb, szebb. A befejezés szintén nagyszerű; megtanít rettegni a nagyon dzsuvás lepedőktől.
Ha nincs fél óránál több időd az idétlenségekre, akkor csak ezt az egy filmet nézd meg. Nem fogsz csalódni.
Fun fact: Maga az egész epizód.
