Őrület, de már egy éves a blogunk.
zeed
A Trikorder indítása király dolog volt. Sok helyre sikerült eljutnunk, sok érdekes emberrel ismerkedtünk meg, és végül is tettünk egy olyan megállapítást, amire nem igazán számítottam: Budapest egy geek kompatibilis város. Itt lépten-nyomon fanboyok és gémerek által nyitott boltokba, kocsmákba, klubokba botlunk, és minden egyes hétvégén minimum két olyan rendezvény/találkozó/előadás/vetítés/buli van, ahol forgathatunk és elverhetjük merchre és más hülyeségekre a pénzünket. Szívesen mutatjuk meg, hogy pár kockából hogyan lesz képregénykiadó, pár gémerből hogyan lesz szórakozóhely tulajdonos, retro játékosok hogy hoznak össze egy DIY rendezvénysorozatot, vagy, hogy milyen titkos társaságok társasoznak zárás után. Itt persze nagyrészt a videós tartalomról van szó, mert alapból egy videós krúként indultunk, a szöveges kontent nem volt a koncepció része. De aztán annyian lettünk, különböző közegekből és érdeklődéssel, hogy adta magát a változtatás. A videós tartalom mellé bejöttek a tematikus hónapok, a közös randomfilmes posztok, a hosszabb képregényes írások. Összeállt a kontent, ami egy olyan geek/gamer/akármi attitűdöt és hozzáállást képvisel, amit mi képviselni szeretnénk. Az elmúlt egy évben volt bénázás, viszont ezen szerencsére nem sokat problémázunk. Fiatal a blog, egy a sok közül, de mi egész jól szórakozunk.
trg
Egy éve van Trikorder. Írtunk egy csomó posztot (átlagosan nagyjából kétnaponta egyet), készült rengeteg videó (és még mennyi volt, ami nem készült el, mert valamit elszúrtunk). Elkezdtünk tematikus hetekkel, hónapokkal kísérletezni, néha jobban megy, néha rosszabbul, de az biztosnak tűnik, hogy ti szeretitek őket.
Az elmúlt egy év szerencsés volt nekünk is, hiszen az, ami 10, 20 évvel ezelőtt geek kultúra volt, mára egyszerűen popkultúra lett. Neoretró, képregényfilmek, a sci-fi és fantasy újrafelfedezése (mozgóképen és irodalomban egyaránt). Míg pár éve a VR csak pár embert érdekelt, ma ez az egyik legfelkapottabb téma a tech világban. Ma már mindenki egy kicsit geek. Budapesten lassan már nem tudunk úgy sétálni, hogy ne botoljunk egy gémer kávézóba, képregényboltba, társasjátékos vagy wargamer helybe.
Itt a Trikordernél mindig próbáltuk megtalálni az egyensúlyt a mainstream és a kevésbé mainstream között. Írni egyaránt Marvel képregényekről és magyar szerzői kiadványokról. Megnézzük az aktuális blockbustereket és a kickstarter pénzekből összerakott zsánerfilmeket is. Nekem voltaképp erről szól a Trikorder, írni arról, amit szeretek, ami érdekel. Nem akarjuk megváltani a világot, csak simán élvezzük, hogy van egy hely, ahová leírhatjuk, hogy milyen király az első Superman díszlete és, hogy mekkora móka, ha elcsépelt chiptune dallamokra fröcsög a művér. 
Noob Saibot
Bár én pont nem voltam ott a blog egy évvel ezelőtti indulásánál, így is sok élményem kötődik a Trikorderhez. Konkrétan tavaly júniusban formálódott meg bennem, hogy a geek témákban tapasztalható közlésvágyamat a szűk baráti körön kívül is jó lenne szabadjára engedni, ezért megkerestem hát trg kollégát, hogy lenne-e igény a Trikorder felületén képregényes/filmes írásaimhoz. Szerencsére volt a csapat részéről is, és első posztom az Old Man Loganről szóló elég sok olvasóhoz eljutott. Aztán az egyéni, képregényekről szóló terjedelmes írások mellé jöttek a randomfilmes posztok is (és a Lordtotenkopf mellé a Noob Saibot username csak hogy összezavarjon mindenkit), amik külön jó mókát jelentenek, mert nagyon kiütközik ha egy film a zsánerének kiemelkedő darabja és agyondicsérjük, vagy épp mind hülyére röhögjük magunkat rajta. A videózásból is igyekeztem kivenni a részemet, például abból a beszámolóból, ami végül sajnos nem készült el, ezért ti, kedves olvasók sose láthatjátok. Haha. De egyáltalán nem kell ezen parázni, egy fiatal blognak természetesen megvannak a maga buktatói, amiknek ellenére ti hétről hétre várhatjátok a trikorder-féle geek infúziót, és mi ezért nagyon hálásak vagyunk. Mondjuk valóban nem kell világmegváltásról beszélni: aki szereti a geek/popkult dolgokat az megtalál minket, aki pedig távolságtartó gyanakvással figyeli mindezt, az úgyis elkerül minden olyan felületet, aminek akár egy hónapig lehet nyitóképe a láncfűrészkezű démonvadász.
Mistwalker
Mindent szerettem volna az elmúlt fél évben, csak még egy kötöttséget nem. Aztán a helyzet úgy hozta, hogy engem küldtek a srácok moziba a Bíborhegyre. Nem sokkal később bevásároltam képregényből, akkor érkezett a kérés, hogy írhatnék azokról is. Aztán landolt a nevem az állandó szerzőknél, és utána már azon kaptam magam, hogy kamerával rohangálok rendezvényeken, egy kikötéssel, nem állok elé. Nos a jelenlegi helyzet szerint nem fogjátok látni, de egyszer sikerült meggyőzniük. De azt hiszem jobb is, így senki retináját nem tettem tönkre.
A Trikorder addiktív. Ha másért nem, mert egy csomó cool arccal együtt mászkálok a városban, és még coolabb arcokkal ismerkedünk, felvesszük őket, írunk róluk. Ez még akkor is fun, ha elvesztjük az anyag felét, órákat várunk a másikra mínusz tíz fokban, hajnalok hajnalán kell agyzsibbasztó filmeket megnézni, mert estére ki kell mennie az anyagnak vagy épp trollokkal kell vérre menő harcot folytatni. Szóval, boldog szülinapot magunknak, és fogadom hogy mire 2 évesek leszünk, megtanulom kezelni végre a kamerát.
