Az Ori and the Blind Forest a klasszikus platformer játékmenetet elképesztően gyönyörű grafikával és magával ragadó atmoszférával kombinálja, és annak ellenére, hogy egy indie játékról van szó, sok szempontból a nagy stúdiókat is lekörözi.

A Moon Studios 4 évig fejlesztette, és meglátszik, hogy beleadtak mindent: egyértelműen igyekeztek a játékot minden ponton tökéletesre csiszolni, és ez a legtöbb tekintetben sikerült is.

Az alap sztorit unásig hallhattuk már más játékokban is: a fény és a sötétség ádáz küzdelme - ám az Ori and the Blind Forest esetében szó sincs unalomról, épp ellenkezőleg, az első pillanattól az utolsóig élvezetes, ezáltal sikeresen kiemelkedik a hasonló jellegű játékok tengeréből.

A történet Nibel-ben, a varázslatos erdőben játszódik, ahol a fényt és vele együtt az élethez szükséges energiát egy hatalmas fa, az élet fája adja. Ebben az erdőben talál az elveszett fény-szellemre, Ori-ra egy kedves, medveszerű erdőlakó lény, Naru, és neveli fel saját gyermekeként. A bevezetőben bepillantást nyerünk a boldog mindennapjaikba, megismerhetjük és azonnal megszerethetjük őket és a csodálatos erdőt, ám az idilli kép nem tart sokáig; a verőfényes napsütést és a zöldellő tájat fokozatosan felváltja a sötétség és a pusztulás. A pusztulás, ami egy nap Narut is utoléri, és kis híján Orit is, aki utolsó erejét összeszedve elszántan útnak indul, hogy megmentse Nibelt a sötétségtől.

Ori and the Blind Forest Gameplay (Xbox One) by GamersUnited

A kezdetekben Ori igen gyenge, és képességekben sem igazán bővelkedik, az ugráson kívül semmire sem képes. Így kell megismerkednünk az alapokkal és leküzdenünk az első néhány elénk táruló akadályt.

Akadályokkal egyébként a készítők nem spóroltak. Az Ori egy klasszikus 2D-s platformer játék, így a látszólag szűnni nem akaró kihívások nagyrészét ügyességi próbatételek jelentik: szinte bárhol és bármikor lecsaphat ránk a halál, ugyanis a legnagyobb veszélyt maga az erdő jelenti: mindenfelé tüskés bokrok és indák, szakadékok, tűznyalábok várják Orit, ezek elkerüléséhez precíz ugrásokra és előre megtervezett (vagy sok próbálkozás és mégtöbb halál útján kialakult) technikára van szükségünk.

Emellett még gonosz lényekkel is gyakran szemben találhatjuk magunkat, ám ők jelentik a kisebb veszélyt, mivel egy idő után Ori automatikusan célzó energianyalábokat tud lőni. Ehhez csak egy gombot kell nyomkodnunk, ami többeknek csalódást okozhat, hiszen nincs a játékban semmiféle harcrendszer, ami külön kihívást jelenthetne.

Maga az irányítás viszont elsőként furcsa lehet, mivel Ori a kontroller legkisebb rezzenéseire is reagál, emiatt szükség van egy kis időre, mielőtt teljesen belejövünk a sziklák szélén való egyensúlyozásba, a lágy szellőn való siklásba, vagy abba, hogy milliméterre pontosan átugorjunk egy tövisekkel teli szakadékot.

Ahogyan haladunk, felfedezünk, úgy Ori is újabb képességekre tesz szert, valamint egy kis segítő szellem, Sein is csatlakozik hozzá, aki segít Orinak eligazodni a világban. Fokozatosan kapjuk meg a falon felkapaszkodás, a dupla ugrás, a támadás és még sok más egyéb, megpróbáltatásaink során hihetetlenül hasznosnak bizonyuló képességet, melyekkel aztán újabb és újabb területeket tudunk elérni, felfedezni és az ott rejlő kincseket összegyűjteni.

A felfedezhető világ minden szeglete rejt valami számunkra fontosat, így nem árt alaposan bejárni minden éppen elérhető területet, illetve visszamenni olyan helyekre, amik korábban a megfelelő képesség hiányában még nem voltak elérhetőek. A különböző területek változatosak, és eltérő karakterisztikájuk miatt - más és más növények, más színvilág - kiválóan elkülönülnek egymástól.

A játék során leginkább háromféle kis energiagömböcskét fogunk gyűjtögetni, melyből a leggyakoribb a narancssárga lélek-energia: ezt főként az elhullott ellenségekből kapjuk, és elég lassan gyűlik, viszont bizonyos mennyiség után Ori szintet lép. Ekkor értékes képességpontot szerzünk, amit aztán Ori további fejlesztéséhez használhatunk fel egy három ágú képességfán: ezek között szerepel például az erősebb támadás, az élet-energia hatékonyabb felhasználása, sűrűbb mentési lehetőség - ezeket a játékstílusunkhoz igazítva megtalálhatjuk a nekünk megfelelő kombinációt.

A másik fajta energia, melyre Orinak szüksége van, a kék: ebből egyes területeken szűkös mennyiség áll a rendelkezésünkre, viszont Ori varázslatot igénylő képességeihez, valamint lélekkapcsok létrehozásához is elengedhetetlen. Előbbiekre sokszor a továbbjutáshoz van szükség, a lélekkapcsokkal pedig mentési pontot hozhatunk létre, ahová Ori halálakor automatikusan visszadob minket a játék, így előfordul, hogy mérlegelnünk kell, hogy az adott helyzetben érdemes-e menteni. 

Ezen kívül kis zöld életenergia-gömböcskéket is gyűjtögetnünk kell, ebből is jó sokra lesz szükség, de szerencsére ahogy Ori fejlődik, egyre többet és többet tudunk felhalmozni, így Ori állóképessége jelentősen javul, több sebzést tud elviselni mielőtt meghal.

A harcrendszer hiányán kívül még egy kissé zavaró tényezőt lehet megemlíteni a játékkal kapcsolatban, ez pedig a váltakozó nehézség: bizonyos területeken szélsebesen és könnyedén átsuhanhatunk, máshol viszont hosszú perceket kell eltölteni azzal, hogy Orit számtalanszor a halálba küldjük, mire kitaláljuk, hogyan tovább. Vagy mire sikerül összehozni pixelre pontosan az ugrást, amit a játék megkíván tőlünk.

A 8-10 órás játékidő alatt többször is kerülünk ilyen helyzetbe, amin a túlérzékeny irányítás sem javít, sőt. Ennek ellenére a magával ragadó rajzfilmszerű látványvilágnak, és a szuper zenének köszönhetően a sokadik próbálkozásba is elszántan vetjük bele magunkat, és minden alkalommal klassz érzés, amikor egy újabb akadályt küzdünk le egy macska ügyességével.

Kinek ajánlanám: ha nem szegi a kedved amikor valami nem sikerül elsőre, és a platformer játékok is a te világod, akkor az Ori biztosan tetszeni fog.

Ori and the Blind Forest a Steam-en

ÉRTÉKELÉS

8.5/10