Gyűjtögess! Építkezz! Harcolj! És ami a legfontosabb: ne halj éhen!
A Tim Burton-filmek látványvilága és a Minecraft játékmenete által inspirált Don't Starve a Klei Entertainment első túlélő-akciójátéka, ami 2013-as megjelenését követően rengeteg elsöprően pozitív kritikát kapott. Először a Steam-en jelent meg kizárólag, később PS4-re is portolták. Megjelent azóta több kiegészítője is, a Reign of Giants, ami az alapjátékhoz szolgál extra kontenttel, és a Don't Starve Together, ami valójában egy különálló játék, az eredeti Don't Starve többjátékos verziója.
A Minecraft-hoz hasonlóan a Don't Starve is rendkívül minimalista azon a téren, hogy a játékot elkezdve semmilyen instrukciót nem kapunk. Karakterünkkel, Wilsonnal kapásból a könyörtelen vadonban találjuk magunkat, mindössze egy kevéske tudással felvértezve. Többek között tudunk például fáklyát gyújtani és tüzet rakni, ehhez azonban némi alapanyagra van szükségünk. Ezeket a környezetünk elemeire kattintva szerezhetjük meg. Kövekből és ágakból baltát készíthetünk, amivel fát tudunk vágni, amiből aztán egy kovakő segítségével tüzet csiholhatunk, és így tovább.
Mivel nincsenek küldetések, sem instrukciók, rövid idő alatt kiderül, hogy a játék fő célja az életben maradás: így módunkban áll a saját tempónkban és stílusunkban játszani, és ennek csak időnk, türelmünk és kreativitásunk szabhat határt. Illetve az a tény, hogy a Don't Starve is egy roguelike - azaz karakterünk halála végleges, és elkerülhetetlen.
Azonban időnként leszáll az éjszaka, amikor szörnyek serege kezd el a sötétben leselkedni. Eleinte a legcélszerűbb tűzzel védekezni ellenük, ugyanis a világosra nem merészkednek ki. Egy másik fontos dolog, hogy Wilsonnak szüksége van táplálékra is. Nem is mindegy, hogy mire, egyes ételek elfogyasztása (például a mérges gombák) életpontjai megcsappanását eredményezhetik.
Mindemellett Wilson épelméjűségét is szem előtt kell tartanunk, minél alacsonyabb a szintje, annál komolyabban kezd hallucinálni, és ott is szörnyeket lát, ahol nincsenek is. Ennek a szintjét a kimerültség, illetve bizonyos ételek elfogyasztása befolyásolja. Mindhárom jellemzőt (éhség, életpontok, mentális állapot) a képernyő jobb felső részén található körökben követhetjük nyomon. Itt találjuk az "órát" is, ami a napszakok múlását jelzi.
A cirkuszi brosúrákat, vagy egy félresiklott gyermekmesekönyvet idéző látványvilág mellé ódon cirkuszi , karneváli hangulatot idéző zene is társul, ami ugyan elég hamar túlzottan ismétlődőnek hat, jól illik a játék világához. Persze le is némíthatjuk, én egy idő után saját hátborzongató zene után néztem, hogy inkább az szóljon a háttérben. (Tudom ajánlani a Timber Timbre nevű együttest, kiválóan passzol a Don't Starve-hoz.)
Természetesen a játékmód megválasztására és személyre szabására is lehetőség van: választhatunk, hogy szeretnénk-e egyáltalán ellenségeket, ha igen, milyeneket és mennyit, váltakozzanak-e a napszakok és az évszakok, és ehhez hasonló opciók, amikkel könnyíthetjük vagy éppen nehezíthetjük a játékélményt, igényünkhöz mérten. Így az egészen békés gyűjtögetés-építkezéstől a bizarr szörnyektől hemzsegő harctérig bármit létre hozhatunk.
Ha viszont módosítások nélkül kezdünk egy új játékot, az első 20-30 percünk biztosan ugyanazokkal a hétköznapi feladatokkal fogunk szembesülni, mire eljutunk egy olyan szintre, hogy karakterünk előrehaladottabb építményeket és eszközöket tud létrehozni.
Van emellett egy "sztori" mód is, amibe a megfelelő portálokon keresztül csöppenhetünk bele: itt bizonyos küldetéseket kell teljesítenünk a rendelkezésre álló forrásokból, ugyanis a megkezdett játékunkból semmit nem vihetünk át. Cserébe ha karakterünk meghal, visszajutunk a portálhoz, és annyiszor próbálhatjuk újra a küldetéseket, ahányszor szeretnénk.
Sajnos a Don't Starve-ban nincsen semmilyen mérőszáma annak, hogy meddig jutottunk el, mit értünk el egy-egy játék során - nincs pontszám, sem egy leaderboard, de még trófeák sem. Újabb karaktereket viszont megnyithatunk, de azért jó lenne valami, ami ösztönzően hat, amellett persze, hogy már az is elég jutalom, hogy bonyolultabb találmányokat fedezünk fel, és tovább maradunk életben.
Kinek ajánlanám: aki szereti a Minecraft-ot, szeret gyűjtögetni és felfedezni, és nem riad vissza a groteszk lényektől, valamint akiket mindig is vonzott a vadonban való túlélés gondolata, ám nincs kedvük kimozdulni.
