A következő hetekben a szuperhős zsáner kiscserkészével és fekete bárányával fogunk foglalkozni, ameddig a Batman v Superman bemutatóján péppé nem verik egymást. Ráhangolódásként megnéztük az 1978-as, trippelős Szupi filmet. Trikorder, Batman és Superman hónap, randomfilmek, gyerünk!
Superman (1978)
http://www.imdb.com/title/tt0078346/
Noob Saibot
Jól tettem, hogy újranéztem, mert korábbi emlékeimből csak a szögegyenes eredettörténet-alapkonfliktus-világmegmentés vonalat tudtam volna felidézni, pedig vannak itt ezen kívül említésre érdemes apróságok. Mint például, hogy Lex Luthor és bandája (á la Olsen-banda) végig komikusan ügyetlenkedve, de végsősoron csak összehoz egy bonyolult és működő tervet, szerintem ez (hogy t.i. Lex belekomponál több lehetőséget és Superman tudtán kívül elő is készít minden apróságot) abszolút hűen adja vissza a DC egyik legrettegetteb gonoszát. Meg arra se emlékeztem, hogy totál pszichedelikusak a kriptoni jelenetek (hetvenes évek, juhú!). Van ezenkívül egy főhősünk természetesen, aki a jól fésült, amerikai pátosszal átitatott ideologizálásával sosem volt a kedvencem, de pont ez jön át ebből a filmből is, így neki is jól megragadták a lényegét. Mondjuk az alteregó Clark Kent meredek csajozási módszerét, hogy egy lúzernek tetteti magát Lois előtt, hogy az utána úgyis a szuperképességekkel felruházott megmentőjébe szeresen bele tökre nem értem, de ez legyen a kisebbik baj. A nagyobb meg hogy senki nem ismeri fel az ürgét más frizurával és szemüvegben. Szóval a képregényből mindent szépen átültettek, a hülyeségeket is. De a telefonfülkés átöltözésekre tett vicces utalás eléggé betalál. Szóval szép, kerek eredettörténet ez a végén világmegmentéssel, nincs semmi csűrés-csavarás.
Kinek ajánlom: aki szeretne látni egy alapfilmet az egyik legrégibb és legismertebb szuperhősről.
Kinek nem ajánlom: aki nem szereti a régi vizuális trükköket.
Mistwalker
Nos, én most vesztettem el a Superman szüzességem (fanfárok, trombitaszó, konfetti),sem egyéni sorozatát, sem a filmjeit nem láttam (se nem olvastam). Ennek ellenére a töménytelen gyerekkori Cartoon Networkos Justice Leauge nézés miatt még én is fejből mondom az eredettörténetét. Hogy miért nem néztem meg eddig? Különösebben nem fogott meg a karakter, illetve mindig Batmennek szurkoltam, szóval ő lemaradt fangirl listáról.
Ez a film egy két és fél órás rétestészta: egyrészt 4 külön filmnek is beillő története van (Krypton pusztulása, Clark gyerekkora, az újságírós-szerelmes storyline, Lex Luthor akciózása), amiből az első kettő aránylag rendben van, a gyermekkoros jeleneteknél meg is lepődtem milyen modern a kamerakezelés. A második kettő viszont az az igazi arcrángós, felvinnyógós, kínosan fetrengős, borzasztóan lassú és unalmas.
De megvan benne minden, amit 1978-ban szerettek az emberek: csilivili, már-már színpadi jelmezek, egyszerű és könnyen beskatulyázható karakterek, tömény és érthetetlen mennyiségű giccses romantika, és elég sok kezdetleges, de sokszor nagyon jól megoldott szpesöl effekt, amiért érdemes volt akkoriban moziba menni. Ezeket imádtam, ahogy a kryptoni jelenteket is: a kézzel festett hátterek, a kristály díszletek mind-mind a klasszikus sci-fi éra felidézése volt, trippelős űrköd jelenetekkel, goofy utómunkával (például a kryptoniak ruhájának az invertálása), projektoros vetítésekkel, makettekkel. Pontosan értem, miért lett ez siker anno, és miért rajonganak érte még most is, de mivel sem gyerekkori nosztalgia nincs bennem, sem a karakter iránt nem rajongok, így ez a film egyszer nézős volt.
Kinek ajánlom: Ha nem láttad még, tegyél vele egy próbát. Igazi retro szuperhős zsánerfilm,a műfaj szerelmeseinek kötelező. És persze, ha érdekelnek a régi filmes trükkök.
Kinek nem ajánlom: Ha nem szereted Supermant, akkor inkább hagyd ki, nem fogod átérezni a lényeget.
trg
Rég láttam ezt a filmet és bár így is maradt volna. Gyerekként tökre szerettem, mert lenyűgözött a vizualitása, az, hogy a lúzer Clark Kentből szuperhős lesz, de felnőtt(ebb) szemmel nézve ez a film nem működik. A kezdés nagyon király, sokkal jobban átjön Krypton, mint mondjuk a Man of Steelben (bár Zodék története ennek a filmnek a szempontjából teljesen fölösleges), sőt még a gyerekkor/tinédzser kor is jól működik, de a folytatás valahogy nem az igazi. Jor-El monológja és az azt követő hirtelen stílusbeli váltás hazavágja az addigi filmet, ráadásul mindezt úgy teszi, hogy a nyitány legnagyobb hibáját, a lassúságát nem javítja. Clark kellően szórakoztató karakter, Lois azonban kifejezetten el lett rontva (Pulitzerre pályázó újságíró, aki nem tud helyesen írni?). És akkor még a végéről nem is beszéltünk, Luthor és társai borzalmasak (bár a rakéta átprogramozása el kell ismernem vicces rész volt), annak pedig, ahogy Superman visszaforgatja az időt, semmi értelme. Nemcsak tudományosan hülyeség (ezt azért nem rónám fel neki), hanem egyszerűen logikátlan, hogy miért nem történik meg minden ugyanúgy, mint elsőre.
Kinek ajánlom: Ha nagyon nosztalgiázni akarsz és imádod a szuperhősöket, akkor próbáld ki.
Kinek nem ajánlom: Akik nem bírják a hosszan elnyúló filmeket, amikben szinte semmi fordulat nincs, azok kerüljék el messziről.
// Te is teljesen megváltozol szemüvegben? Szuper ez a Superman film, vagy lerendeztetnéd Nolannal? Írd meg alulra!//
